Budapest, 1946. (2. évfolyam)

9. szám - LESTYÁN SÁNDOR: A 100 éves Községi Takarékpénztár

Az intézet második otthona Второе помещение Муниципальной Сберегательной Кассы The second home of the institute Le second foyer de l'institut irányban működni akart és az alapszabályok szerencsésen egyesítik a kettős feladatot. As alakuló közgyűlés 1846 őszéig tartott, míg az alapítók instanciája megjárta az illetékes fórumokat. Ez év augusztus 23-án megtarthatták az alakuló közgyűlést, melyen Császár Ferenc szeptemvir, író és műfordító elnökölt. A közgyűlés jegyzőkönyvét Ró'sa Lajos vezette. Elhatározták, hogy a Budai Takarékpénztár 1846 október elsején megkezdi üzletműködését, mégpedig a Vízivárosban, a hajóhíd szomszédságában ЯШШШ lévő Sziebert-féle ház helyiségében, amit kibérelnek. Könyvelöt, segédtisztet, pénztárnokot és hivatalszolgát alkalmaznak, az első fizetését évi 800, a másodikét évi 400, a harmadikét évi 600, s a negyedikét évi 200 p. forintban állapították meg. Igazgatóvá Wodiáner Sámuelt, gondnokká Ró'sa Lajost választotta meg szeptember 2-án a nagyválasztmány, melynek 32 tagja volt. Wodiáner és Ró'sa elfogadták a megbízatást, azzal, hogy sem fizetésre, sem tiszteletdíjra nem tartanak igényt. Ugyancsak a szeptember másodikán tartott nagy választmányi ülésen alakult meg az igazgatói választmány is, •— ami a mai igazgatóságot jelentette -— ennek 12 tagja volt, közöttük Házmán Ferenc, a budai polgármester, Koppély Fülöp és Weisz Bernát, a, kereskedőtársulat tekintélyes két tagja s Császár Ferenc és Szieberth Károly. A szeptember 15-én megtartott nagyválasztmányi ülés a könyvelői állásra Bun Józsefet, a segédtisztire Semmelweis Fülöpöt, a pénztárnokira Kiss Antalt választotta meg. Az első hivatali altiszt neve — Horváth János. Az altisztnek nevezetes szerepe volt. Neki kellett ugyanis elszállítani a mindennapi kiadásokat meghaladó pénzösszeget Buda város pénztárába, a hajóhíd mellől, fel, a Szentháromság-