Budapest, 1946. (2. évfolyam)

9. szám - LESTYÁN SÁNDOR: A 100 éves Községi Takarékpénztár

Az ősi székház az Alagútnál Первоначальпое главное пемещение у Тунеля The old head offices at the Tunnel L'aneienne residence au Tunnel de Bude téren lévő épületbe. Ne csodálkozzunk ezen az óvatossági intézkedésen, hiszen a Kereskedelmi Bank helyiségeit katonai kirendeltség őrizte, melynek zsoldját a bank fizette. Buda város főkapitánya is intézkedett később, hogy a Budai Takarékpénztár helyisége előtt állandó őrszem álljon, a választmány azonban nem elégedett meg ezzel, hanem elrendelte, hogy az intézet altisztje éjszaka a pénztári teremben aludjon, égő lámpák mellett. Megbízták továbbá Memlauer János választmányi tagot, hogy a főpénztár és az értéktárgyak megőrzésére a házban megfelelő helyiséget keressen. 1 lyen azonban nem lévén : az aranyra, ezüstre és ékszerekre való pénzkölcsönzést a Budai Takarékpénztár röviddel az üzletműködés megkezdése után átmenetileg szüneteltette. A jó budai polgárok, a betétesek és a kölcsönt-felvevők nagyon meg voltak elégedve ezekkel az óvatosssági rendszabályokkal. Ha éjszakánként hazafelé ballagtak és látták a Takarékpénztár helyiségéből kiszűrődő fényt és a páncélszekrényeket helyettesítő vasládán békésen horkoló Horváth János altisztet, elégedetten bólogattak: — Itt rend van. Az egylet ügyel az ügyfelek pénzére és értékeire. A szabadságharc, Buda ostroma Egy százéves intézmény múltjára visszatekintve, s ennek a múltnak ezerszínű emlékeit kutatva, gyakran elhomályosulnak az olyan adatok, amelyek jelentőségét túlhaladta az idő. Különösen áll ez a tétel egy pénzintézet történetében. Ezen a téren csak az összehasonlítással tudunk olyan tényeket felmutatni, melyek egy évszázad távlatából is jelentősek. Mert hiszen mit mond ma a Budai Takarékpénztár első esztendei mérlegéről, ha tudjuk, ha elolvassuk és kijegyezzük a régi pénztárkönyvből, hogy 2,861.454 forint összforgalmat bonyolított le és az első mérleg (3358 forint 54 krajcár nyereséget mutat ki? Ám ha mellé állítjuk, hogy a Kereskedelmi Bank 1842/43., azaz első üzletévi nyeresége 14.131 forint volt; a Eáy András-féle Pesti Hazai Takarékpénztáré pedig (1841. üzletév) 508 forint és 23 krajcár, továbbá kihangsúlyozzuk, hogy az összes magyarországi pénzintézet összforgalma az 1846/47. üzleti évben 19,799.717 forintra rúgott, akkor körülbelül látjuk a Budai Takarékpénztár helyét és jelentőségét akkori hitelintézeteink sorában. Ez a helye és jelentősége nem lebecsülendő, sőt ellenkezőleg! Sajnos, az intézet még bölcsőkorát élte, még el sem jutott a gyermekcipőkig, amikor bekövetkezett a szabadságharc. 1848 első hónapjaiban általános pénzhiány állott be, a betétek lecsökkennek, meg kell szorítani, majd fel kell függeszteni a kölcsönök folyósítását. De az intézet anyagi helyzete nem inog meg. Ezt igazolja, hogy amikor a nemzetőrség felállítását kell támogatni : az igazgatóság 1000 pengő forintot juttat el Mészáros Lázár hadügyminiszterhez a hazafias célra. A szabadságharc ideje a Budai Takarékpénztárra nézve is a megpróbáltatás kora, éppen úgy, mint a többi magyarországi pénzintézetnél. Amikor a kormány 1848 utolsó napjaiban Debrecenbe tette át székhelyét és Windischgraetz herceg csapatai bevonultak a fővárosba : a takarék helyiségébe császári katonaságot szállásoltak. Később, Buda ostroma alatt, a takarékpénztár kénytelen volt felfüggeszteni működését, mert helyisége a várfalakon kívül állott ugyan, de beleesett abba az erődítési övezetbe, amit Hentzi generális kijelölt. Mikor Görgey honvédéi Buda várát elfoglalták (1849 május 21.), Heinrich János igazgató-választmányi tag és Bun József pénztárnok az elhagyott Takarékpénztár helyiségébe siettek. Sajnálatosan tapasztalták, hogy a házfalakat keresztülverték, a pénztári szobába betörtek, a pénztárládákat felfeszítették, a pénzt, aranyat, ezüstöt és más értéktárgyakat elrabolták a győzelemittas honvédek. A kárról jegyzőkönyvet vettek fel, amit átnyújtottak Görgey Artúr vezénylőtábornoknak, aki megígérte, hogy az elrabolt holmi visszaszerzésében segítségül lesz, de abból nem került meg más, mint Fejérváry Gábor régipénz és éremgyiij -teményének egy kis töredéke, amire a tudós az ostrom előtt 50 forint kölcsönt vett fel. Ám a Budai Takarékpénztár kiheverte a háborús fosztogatást. A pénzkészlet lassanként szaporodni kezd és 1849 augusztus 8-án a vezetőség már felhatalmazza a napi biztosokat, hogy az alapszabályokban meghatározott papírokra a bécsi börze árfolyama szerinti értékük kétharmadáig előleget utalványozhatnak. А szabadságharc bukásától a kiegyezésig A szabadságharc bukása után átalakult a magyar gazdasági, pénzügyi és hitelélet. Ennek az átalakulásnak legjellemzőbb tünete, hogy a hitelszükségletek emelkedtek, mindemellett a szomorú idők, az elnyomatás keserves esztendői természetesen nem kedveztek a pénzintézeteknek. Az abszolút hatalom minden rendelkezésére álló törvényes és törvénytelen eszközzel megnehezítette és megkeserítette a bankok és takarékpénztárak működési lehetőségét. (1864-ig csak egyetlen bankunk volt, a Kereskedelmi, akkor ЯШШШ