Budapest, 1946. (2. évfolyam)

9. szám - LESTYÁN SÁNDOR: A 100 éves Községi Takarékpénztár

Az első helyiség a hajóhíd budai fejénél Первое помещение у Понтонного Моста на стороне Буды The first premises at the Buda bridge-head Le premier »office« ä la téte de pont ä Bude kor a náci barbárság és nyilas gazság által elpusztított Duna-hídjainkhiánya egy évszázaddal vetette vissza a két testvérvárost a közös életben, akkor teljesebb a kép -—- a két pesti pénzintézet bármennyire közel esett Budához, mégis nagyon-nagyon messzire volt tőle. Alig egy sóhajtásnyi a távolság a városrészek között, de ez a sóhaj -tás — hidak hiányában — beláthatatlan messzeséget, mérföldeket jelent. Kézenfekvő tehát Wodiáner Sámuel József feltevése, hogy Buda nemcsak elbír egy önálló pénzintézetet, hanem ez a budai pénzintézet a két pestitől függetlenül egészségesen fejlődhet is, hiszen természetes alkalmat ad a budai részről beáramló tőkegyűjtésre, amivel a hitelek folyósításának is szabad lehetősége nyílik. (Ne feledjük el, hogy Pest városa 1843-ban, tehát akkor, amikor Fáy András takarékpénztára és a Kereskedelmi Bank már működött, a Pozsonyi Takarékpénztárhoz fordult hatszázezer forint kölcsönért.) „A magasztos cél szentsége" Wodiáner Sámuel József, — aki a Budai Takarékpénztár létesítésének gondolatát felvetette — a »Wodiáner és Fia« tekintélyes pesti bankház főnöke és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik alapítója volt. 1842 végén azonban nézeleltérése támadt a Kereskedelmi Bankkal, s megvált annak vezetőségéből, amelybe csak 1848 júniusában lépett ismét vissza, amikor Kossuth Lajos pénzügyminiszter miniszteri bankárnak nevezte ki s megbízta a kincstárnak szükséges pénzek beszerzésével. (így született meg a »Kossuth-bankó«.) Wodiáner Sámuel résztvett a Lánchíd-vállalkozásban is, mint a tőkés csoport hatodrészese. Ezt megelőzően, 1838-ban, a pusztító árvíz után, négyszázezer forint kölcsönt szerzett Rotschildéktól az árvízkárosultaknak ; a kereskedői életben is vezetőszerepe volt, — érthető tehát, hogy mind e tevékenysége komoly súlyt adott szavának, amit a Budai Takarékpénztár megalapítása érdekében emelt fel. Wodiáner maga mellé vette Ro'sa Lajos hites ügyvédet, a Helytartótanács ügyvivőjét, mert arra számított, hogy annak közbenjárásával könnyebb lesz a Helytartótanács engedélyét megszerezni a budai pénzintézet létrehozásához. 1844 október 3-án nyújtotta be Wodiáner és Ro'sa az írásbeli kérvényt Buda szabad királyi város nemes tanácsához a Budai Takarékpénztár alapítása ügyében. A kérvényhez mellékelték az alapszabály-tervezetet is, s azt kérték, hogy annak figyelembevételével a tanács a kérelmet »a kitűzött cél indokaiból pártfogolni és az intézet létrehozását legfelsőbb helyre terjesztendő véleménye által kedvezőleg ajánlani« kegyeskedjék. A kérelmezők most még kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy »a nemes városi Tanács, tekintetbe véve a magasztos czél szentségét, kegyes pártfogása és közremunkálása által elgördítendi azt, mi túlméri erőtlenségünket és utat nyitand oda, hová buzgó törekvéseink áhitanak.« A Pesti Hazai Takarékpénztár szabadalmi engedélyét annak köszönhette, hogy a vármegye pártfogása alá helyezte magát. A Kereskedelmi Bank privilégiumáért tíz esztendeig tartó harcot vívtak a pesti kereskedők. A Budai Takarékpénztár Buda városára támaszkodott ilyenirányú küzdelmében. Az alapítási terv szószólói nem is csalatkoztak Buda városában. Valahányszor a tanácshoz fordultak, az mindig készséggel támogatta törekvéseiket. Nyilván a tekintetes tanács is átérezte azt, amit az engedélykérő okirat hangsúlyozott, hogy »Nem a hiú hírvágy és magánérdek, hanem a honi szükségek érzete bírtak egy Takarékpénztár alapítására Budán.« Wodiáner és Ró'sa mellékelték az alapítók névsorát is. Hetvenkét aláíró ezer darab 100 pengő forint értékű részvényt jegyzett. A legtöbbet — 270 darabot — Wodiáner Sámuel. De az alapító részvényesek legnagyobb része budai kispolgár volt, akik mellett hat főúri nevet is találunk. A létesítendő pénzintézet »alap és rendszabályai« közlik, hogy a Budai Takarékpénztár 100.000 pengő forint alaptőkével alakul, s mihelyst ötszáz darab részvény 50.000 forint értékben alá lesz írva, megkezdi működését. Az alaptőkét ötszázalékos kamatra szándékoznak kiadni. A részvények névre szólók és tulajdonosaik az intézet nyereségében és veszteségében, — az utóbbiban csak a részvény összege erejéig — osztoznak. Betétek 10 pengő krajcártól kezdve Az üzletkörre, a működésre vonatkozóan az intézet alapítói így határoztak : »A Budai Takarékpénztár elfogad kamatozásra betéteket 10 p. krajcártól kezdve és viszont pénzt kölcsönöz : 1. állampapírokra és bizonyos meghatározott más értékpapírokra. 2. aranyra, ezüstre és ékszerekre ; 3. idegen váltókra ; 4. fekvő birtokra ; 5. leszámítol : a) idegen váltókat, melyek tökéletes váltóerejűek, és b) ЯШШШ