Budapest, 1946. (2. évfolyam)

7. szám - KIRÁLY KÁLMÁN: A százéves magyar vasút

Az első magyar vasút ünnepélyes megnyitása Торжественное открытие первой венгерской железной дороги The official inauguration of the first Hungarian railway Inauguration solennelle du premier chemin de fer hongroise Ezt a jelentést a karok és rendek 1844. november 8.-i ülésükön észrevétel nélkül helybenhagyták. „Gőzerőre kell építeni" A vasúttársaság bízva a tárgyalások sikerében, már előzőleg teljes erővel nekilátott a vasútépítésnek. 1844. június 29.-én királyi biztos jelenlétében megtartotta Pozsonyban közgyűlését, hol a társaság ideiglenes igazgatóságának elnöke, Myrbach Károly vezérőrnagy előadja jelentését. Utal az első, 1840-ben tartott közgyűlés óta kifejtett nehéz küzdelmekre, melyeket az alapszabályok és a szerződés jóváhagyásának eléréséért folytattak. Kijelenti, hogy a lóvontatástól a vasútépítés fejlődése következtében el kell állani, s szükséges a vasutat minél szilárdabban és gőzerőre építeni, miért is a részvénytőkét 18 millió forintra kell emelni. Ebből a közgyűlésen jelenlevő br. Rotschild S. M. és más bankok és befolyásos személyek 3 millió forintot vállaltak el. A közgyűlésen megválasztották a társaság igazgatóságát is. 1844. év június hó 24.-én a Szépítési Bizottsághoz beérkezik a vasúttársaság kérvénye, melyben bejelenti, hogy a magyar középponti vasúttársaság a vasút építését Pesten meg akarja kezdeni és a pesti pályaudvar részére a város határában levő Szervita-majort szemelte ki, s kéri a bizottságot, hogy utasítsa a városi tanácsot, hogy a lelek megszerzésére a tárgyalásokat késedelem nélkül kezdje meg. 1844. június hó 26.-án pedig árlejtést hirdet augusztus hó 25.-i lejárattal a pest-váci vonalon szükséges al- és felépítményekre, nevezetesen 50.000 darab »kereszt gerendelyre« (talpfára). A Kereskedelmi Bank szerepe A pályaudvar helyéül kiszemelt telket a vasúttársaság tényleg meg is vásárolja 49.200 forintért ; a vételárat a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankfizette ki, mely a részvénytársaságokkal való üzleti öszszeköttetések sorát éppen a magyar középponti vasúttársasággal kezdi meg. 111-mann — ki a bank alapításában és igazgatásában is résztvett — hozta szóba az összeköttetést, a vonatkozó megállapodásokat a bankigazgatóság meghatalmazása folytán ő kötötte meg. A bank a vasút részére folyószámlát nyitott, elfogadta helyette a részvénybefizetéseket, teljesítette a kamat- és az osztalékfizetéseket, s az összes fizetéseket, gyakrabban előleg nyújtása által. A pesti telekért 1844. augusztus 22.-én kifizetett vételárra nyújtott 50.000 forint volt az első ilyen előleg. Pest város tanácsának és a Szépítő Bizottságnak közreműködésével megindulnak a többi szükséges telkek megszerzésének és kisajátításának munkái is. Pest város tanácsa 1844. szeptember hó 7.-én előzetes helyszíni szemlére telekátadó bizottságot alakít és küld ki. A bizottság szeptember 15.-én már ki is száll és a tárgyalások során felszólítja Ullmannt és építő főmérnökét, Ziinpelt, hogy írásban jelentsék be a telekigénylést és jelöljék meg pontosan annak a földterületnek méretét, melyre a vasútvonal építéséhez még szükség lesz. A telekigénylést l llmann már másnap, szeptember 16.-án be is küldi és bejelenti, hogy a pályaterület Pest város határában a föld és hely minőségéhez képest 10 és 24 öl között fog váltakozni, egyébként mindazt, amire a vasútépítéshez szükség nem lesz, a város tulajdonába visszabocsátja. A telekátadó bizottság nyomban össze is ült és a maximális és minimális 24—10 öl közötti tér elfoglalására az engedélyt megadta. Körülbelül 50.000Tj-öl területről volt szó, közte a Városliget egy részéről is, melyet a tervezett vasútvonal kettészelt. Megkezdődik a földmunka 1844. október 5.-én megindult a földmunka. A városi tanács a tulajdonában levő telket ingyen adta, sőt amennyiben egy, a debreceni vonal részére szükséges második pályaudvar is építtetnék, az építési költségek csökkentésére további ingyen telket is felajánlott. A földmunka ünnepélyes megkezdésénél a távozó eddigi építési igazgató, Zirnpel utóda, az újonnan szerződtetett Beyse Ágost Vilmos poroszországi hadmérnök főhadnagy szerepel, kit itt mutattak be a jelenlevő városi és közéleti előkelőségeknek. A telkek és az építés körül később több súlyos összetűzés támadt a vasúttársaság és Pest város tanácsa között, melynek során a városi tanács még a vasút építési munkálatait is betiltotta. A helytartótanács a társaság panaszára a vasútépítés akadályozását kereken megtiltotta a városi tanácsnak és barátságos egyezkedésre szólította fel a feleket, de a heves és éles harc majdnem egy évig tartott, s csak az 1845. november hó 26.-án megkötött kölcsönös egyességgel ért véget. Ez volt a vasútépítés utolsó zavaró momentuma, s most már lassan elcsöndesedett az a hosszas küzdelem, mely először két ország kölcsönös féltékenykedésével kezdődött, majd két táborra szakította a magyar törvényhozást és ^közéletet, majd a két vasútépítő társaságot állította szembe, hogy folytatódjék a két testvér шт Ё •