Budapest, 1946. (2. évfolyam)

7. szám - KIRÁLY KÁLMÁN: A százéves magyar vasút

Meghívó az első magyar vasút megnyitására Invitation to the inauguration of the first Hungarian railway Приглашение на открытие первой венгерской железной дороги Invitation ä l'inauguration du premier chemin de fer hongrois tója és kezdetben elnöke, aki a Duna balpartján Pozsonytól Pestig óhajtja a vasutat megépíteni, s megegyezve br. Rothschilddal, a bécs—bochniai vonalra szóló és 1836. március hó 4.-én kelt privilégium birtokosával, aki a vonal Deutsch-Wagram állomásától Pozsonyig vezetendő szárnyvonalra is engedélyt kapott, hogy vegyen anyagilag is részt Ullmann vállalkozásában. 1837. október hó 25.-én folyamodik Ullmann Pestről a helytartótanácshoz és előmunkálati engedélyt kér a Duna balpartján Pesttől Pozsonyon át az osztrák határig és Budáról Győrig építendő fővonalra, Esztergomba és Komáromba vezetendő szárnyvonalakkal együtí. Készülnek a tervek 1837. november hó 14.-én kapja meg a felhatalmazást s a helytartótanács a tervezett két vonal által érintett megyéket és sz. kir. városokat felhívja, hogy az előmunkálátokat támogassák. Ullmann a felhatalmazás birtokában azonnal megkezdi a vonalak tervezését. Már 1838. január hó 1.-én kéri a helytartótanácsot, hogy engedjen át részére mérnököket. A főépítéázeti igazgatóság — melyet a helytartótanács javaslattételre szólít fel — jelenti, hogy a pozsony—nagyszombati vasútépítéshez már átengedett öt mérnököt, a Duna térképezésére szintén több mérnöke van beosztva, a többi mérnök pedig a Duna. Tisza és Kulpa folyók munkáival van elfoglalva, így nincs abban a helyzetben, hogy Ullmann részére mérnököket bocsásson rendelkezésre. így Uli mann kénytelen külföldön keresni mérnököket, s a már 1837.-ben alkalmazott vezető mérnöke, Charles F. Zimpel mellé, ki az 1830-as években részt vett az amerikai vasutak építésében, Bock Lajos porosz kir. építészeti felügyelőt és Confalonieri Antal osztrák főhadnagyot alkalmazza mérnökükül. 1838. április hó 3.-án további engedélyt nyer Ullmann a vasútvonalnak Pesttől Debrecenig való folytatására, s felhatalmazást kap arra, hogy programmját kibocsáthassa. Ennek a felhatalmazásnak alapján teszi közzé 1839. május hó 24.-én »Programmája a középponti magyar vasútnak« c. tervezetét. Ebben igazolja, hogy helytartótanácsi határozatok alapján Pesttől—Pozsonyig és Pesttől—Debrecenig építendő vasutakra előzetes engedély birtokában van, s a 70 mérföld hosszú vaspályát — az építési költségeket mérséklendő — előszőr nagyobbrészt lóvontatásra fogja építeni, mindazonáltal oly módon, hogy ha a vasút fejlődése folytán tökéletesebb és előrehaladottabb lesz és előreláthatóan biztosabb sikereket ígér, idővel »gőzerőművek járására is minden további akadályok nélkül használtassék«. Felhívást intéz egyúttal a részvényjegyzésre. Az építési tőkét 10 millió forintban állapítja meg, melyből egyelőre 8 milliót kíván beszerezni 32.000 darab 250 pengőforintos részvény útján. Ebből a 8 millióból 6 millió már le is volt kötve, korábban tett bejelentések és ígéretek következtében, 750.000 forint értékű részvényt Magyarországon, a többi, mintegy 1.250.000 forintot pedig kizárólag Pesten leendő aláírásra tartja fenn. A részvények kibocsátását és a vállalat ügyeinek vezetését egy választmányra bízza, mely a következő tagokból állott : Burg Ádám, a bécsi műegyetemen az erőmű- és géptan tanára, Coith C. IL, báró Dietrich József, Landauer József, Libenberg Lipót, Löwenthal J. J., Myrbach Károly vezérőrnagy, a bécsi udvari építési tanács főnöke, gróf Pálffy Ferdinánd Lipót, gróf Sándor Móric, Sigismund schotteni és telki apát. báró Rothschild S. M. és Ullmann Móric. Ezek részben a Kaiser Ferdinánd Nordbahn-nak is alapító tagjai voltak, nagyrészt nagybirtokosok, bankárok és nagykereskedők. Június hóban pedig a befejezett mérnöki előmunkálatok eredményeképen kiad egy térképvázlatot : »Áttekéntete Azon Vasutak tervének, mellyeket az 1832/36. Esztendei XXV. törvényczikkely értelmében Szitányi Ullmann Móritz név alatti Társaság Buda és Pest Sz. Kir. Városoknak felső Magyarországgal, Debreczennel és Erdéllyel, Ostria, Cheh. Morva, Slézia és Gallitzia Cs. Kir. örökös Tartományokkal, továbbá Lengyel és az egész Éjszaki Német Országgal leendő Összeköttetésére javai, előadva azon Előkészületeknek különféle Stádiumjai szerént, mellyek az 1838-ik Esztendőben Chas F. Zimpel Éjszak Amerikai Vasúti Földmérő által tétettek« címmel. A Pesttől Vácig terjedő első szakaszról külön térkép készült : »Uibersichts Karte der Situation und des Längen-Profils der ersten Division von dem bereits ausgearbeiteten vollständigen Bauprojecte der auf dem linken Donau Ufer von Pest nach Pressburg beantragten Eisenbahn.« Ezt a térképet szintén Zimpel készítette. Eközben elkeseredett, éles harc indult meg, hogy melyik vasútvonal kerüljön kivitelre : a Duna jobbparti, vagy balparti vasút? Az érdekeltség két táborra szakadt, a törvényhatóságok és sz. kir. városok feliratot intéztek a helytartótanácshoz, a kancelláriához és a királyhoz a balparti vasút érdekében, néhány dunántúli vármegye — elsősorban Győr megye — pedig a jobbparti vasút mellett foglalt állást. A sajtó, amely egyébként inkább kedvezett Sina jobbparti vasútjának, szintén két pártra szakadt. A pozsonyi »Hirnök« melléklapja : a »Századunk« cikksorozatban fejtegeti a bécs— győri vasút nagy előnyeit és sürgeti a balparti vasút engedélyének megvonását. Éleshangú hírlapi polémia követte a cikksorozatot, melyben a cikkírót még azzal шт Ё •