Budapest, 1946. (2. évfolyam)

7. szám - KIRÁLY KÁLMÁN: A százéves magyar vasút

Az első vasúti törvény címlapja The title page of the first railway law Лист железнодорожного Page de titre du code свода законов ferroviaire hongroise b) valamint Skalicén és Podvilkon át Krakkóba ; 10. Nagyszombatról Nyitrán, a bányavárosokon át Kassára ; 11. Kassáról Lőcsén, Késmárkon, 0-falun át Krakkóba ; 12. Miskolczról Tokajon és a) vagy Uzsokon, b) vagy Vereczkén át Galicziába és Oroszországba. A javaslatok azonban nem jutottak el a megvalósulásig, mert a századforduló éveinek eseményei, a napoleoni háborúk s az utánuk következő európai feszültség két évtizedre minden reformot megakadályoztak. Az 1825. évi július hó 3.-án összehívott és szeptemberben megnyílt újabb országgyűlés VIII. törvénycikke alapján újból szervezésre kerül egy országos bizottság, mely »De utilibus Operibus per Societates vei Privatos struendis« c. javaslatában — valószínűleg az ez évben Angliában megindult vasúti forgalom hatása alatt — már foglalkozik vasutak — »ductus ferreos« — építésének gondolatával is, amennyiben kimondja, hogy társulatok, vagy magánosok által építendő csatornák, vagy vasutak vonalait egészen más irányban kell létesíteni, mint azt a 12 irányban kijelölt állami utat, melyeknek megépítése az országos alap feladata. Kimondja a javaslat azt is, hogy a kijelölt főútvonalakon hidakat, vagy kereskedelem céljaira utakat, csatornákat, vagy vasutakat építeni szándékozó vállalatok díjakat szedhessenek, s részükre — kárpótlás mellett — a kisajátítási jogot is biztosítja. A lóvontatású vasút terve Az első angliai vasút hatása alatt, melynek híre elterjedt egész Európában s így Magyarországon is, 1826.-ban egy lóvontatású vasút terve merült fel, amely Pesttől Szolnokig vezetett volna, oszlopokra fektetett lebegő síneken. A terv kivitelére egy társaság vállalkozott, amely egyelőre próbaképen Pesttől Kőbányáig megépíttette a vasutat, főleg abból a célból, hogy a kőbányából téglát és épületköveket szállítson a városba. A vasút 1827. június 17.-én meg is nyílt, de már az első menetnél az oszlopok egymástól való nagy távolsága miatt a síneket tartó gerendák összetörtek. Augusztus hó 20.-án kijavítva, a nádor jelenlétében újból megnyílt ugyan, de a rendszer tökéletlensége következtében 1828 március hó 20.-án a társaság a vasút működését beszüntette. Az 1825. évi VIII. tc. alapján kiküldött bizottság javaslatai időközben 1830.-ban nyilvánosságra kerültek, 1831.ben pedig kinyomatva szétküldték a törvényhatóságoknak is, a gondolat azonban még mindig nem bírt testet ölteni. A gőzvasút ezalatt megkezdte diadalútját a kontinensen is. 1828. október hó 1.-én megnyílt Franciaország első vasútja, a St. Etienne—andrézieuxi vonalon, 1830. szeptember 17.-én megindult Angliában a Liverpool—manchesteri vasúton a forgalom, 1831.-ben pedig híre jött, hogy a szomszédos Ausztriában Bécstől Lembergig vasútvonalat terveznek. E hírekre felfigyeltek az 1832/36. évi országgyűlés tagjai is. Kossuth Lajos az »Országgyűlési Tudósitások«-ban száll síkra »a közlekedésnek vasutak általi könnyítése« iránt. »Ha meggondoljuk — írja Kossuth — miként fogja a bácsi termesztő, ki gabonáját Gönyűig a Dunán felvontatni, onnan pedig Bécsig tengelyen szállítani kénytelen, a Lembergtől Bécsig egy mázsányi terhet hat pengő krajczárért szállítandó vasúttal a konkurrenciát kiállani : lehetetlen, hogy át ne lássuk, miként többé nem jobblét, hanem élet és halál kérdése van abban, ha akarunk-e mozogni s élni vagy7

a semmit nem tevés és előítéletek hinárjában vesztegelve meghalni.« Az osztrák örökös tartományokkal szemben táplált féltékenykedés és a fenyegető kenyérkérdés megmozdította az országgyűlést. Izenet ment a »ttes KK. és RR-től a »Méltóságos Főrendek«-hez az »ország közjavát és kereskedését gyarapító vállalatoknak ápolása és biztosítása« tárgyában. Felhívták a Főrendek figyelmét arra, hogy »ha létesülnek mind azon javaslatok, melyek a kereskedési közlekedés előmozdítására a távolabb és közelebb külföldön már munkában vágynák, Magyar országban pedig e részben semmi nem történik a Haza legtermékenyebb vidéki sem fognak a termékek oltsóbbságára nézve a szállítás tetemesebb költségei miatt más tartományokkal vetélkedhetni.« Az izenethez csatolták az ország közjavát és kereskedését gyarapító magános vállalatokról szóló törvénycikk javaslatát, s több más törvényjavaslatot is. Ezek közül 1836. február 3.-án a Pest és Buda között létesítendő állandó hídra vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalták először a kerületi ülésen, hol főleg az általános kisajátítási törvény és a vasútépítés képezte a vita tárgyát. As első vasúti törvény Hosszas tárgyalás után sikerült vcgre megalkotni az 1832/36. évi XXV. törvénycikket »Az ország közjavát és kereskedését gyarapító magános vállalatokról«, melyben felhasználták az 1825/27. évi országgyűlés által 12 irányban kijelölt kereskedelmi útvonalra vonatkozó tervezetet és megtoldva egy 13-ik útiránnyal: Sziszektől a magyar tengeri révpartokig, kijelölték azokat vasúti útvonalakul. Az 1832/36. évi XXV. tc., melynek megalkotásával jóval megelőztük Európa legtöbb államát, lett tehát első vasúti törvényünk, bár ideiglenes jelleggel, mert maga a törvény kimondja, hogy a legközelebbi országgyűlés »e vállalatok iránt kimerítőleg okvetetlenül fog rendelkezni«. Ezen az alapon az 1840. évi XVIII. és XL. törvénycikkek ki is egészítették, az 1848. évi XXX. tc. azonban az utóbbiakkal együtt hatályon kívül helyezte. A vasútépítés mindazonáltal törvényes szabályozást nyert és most már megindulhatott Magyarországon is a vasutak létesítésének előmunkálata. Rövidesen három folyamodó kér vasútépítésre előmunkálati engedélyt, még pedig az egyik a pozsony—nagyszombati, a második a bécs—győri, Duna jobbparti, a harmadik a pozsony—pesti, Duna balparti vonalra. Ausztriában báró Rothschild S. M. részére 1836. március hó 4.-én V. Ferdinánd előmunkálati engedélyt adott, hogy Bécs és Bochnia között vasutat építsen. Ezzel kapcsolatban Rothschild engedélyt kért és kapott az uralkodótól arra is, hogy e vasút Deutsch-Wagram állomásától Pozsony irányában a magyar határszélig vezető szárnyvonal előmunkálatait is megkezdhesse. Amikor Pozsony városa az engedélyezésről szóló hivatalos értesítést megkapja, mozgalom indul meg e szárnyvonallal való csatlakozás megteremtése és a négy pozsonymegyei sz. kir. városnak, Szent György, Bazin, Modor és Nagyszombatnak Pozsonnyal való vasúti összeköttetése céljából. 1838. január 22.-én a vasútépítésre vállalkozó társaság megtartja alakuló ülését. A vasút az »Első magyar pozsony— nagyszombati vasút« nevet veszi fel. Már egy héttel az ülés előtt, január 15.-én kéri a helytartótanácstól az építési engedély megadását, alapszabályainak és díjszabásának jóváhagyását. Miután azonban a Magyarországon érvényes »vasút engedélyezési szabályzat« hiányzott, a helytartótanácsnak várnia kellett az 1838. június hó 18.-án Ausztriában kibocsátott »Allgemeine Bestimmungen über das bei Eisenbahnen zu beobachtende Concession-System« című szabályzat szentesítésére, mely az akkori politikai és közjogi helyzetünkben a Magyarország területén építendő vasutakra is érvénnyel bírt. A szentesítés 1839 március hó 5.-én megtörténvén, a helytartótanács a vasúttársaság részére az építési engedélyt megadta, s vele szerződést kötött, amelyet Pozsony megye 1839 május hó 13.-i közgyűlésén kihirdettek. A vasútépítés még ezt megelőzően 1838-ban megindult s 1847-ben nyert befejezést. Ez a vasút azonban még lóvontatásra rendezkedett be. A másik folyamodó br. Sina György bécsi bankár és magyar nagybirtokos, aki egy Bécsből egyenesen Győrbe és egy Sopronon át szintén Győrig építendő vasútvonal előmunkálataira kért még az 1836. évi XXV. tc. megalkotása előtt engedélyt. A magyar udvari kancellária 1836. február hó 26.-án ki is adja az engedélyt, melynek birtokában Sina 1837. február hó 27.-én már az építési engedély megadását kéri az osztrák határtól Győrig éspedig egyrészt Bruck a/d. L. és Mosonon át egy Pozsonyba tervezett szárnyvonallal, másrészt Wiener Neustadton és Sopronon át, azzal a hozzáadással, hogy kész bármikor a vonalat egyfelől Budáig, másfelől Triesztig folytatni. Az uralkodó 1837 december hó 19.-én hagyja helybe a bécs—győri vasút részére a benignum privilégium exclusivumot, amelyet Sina 1838. január hó 2.-án vesz kézhez, s 1838. március hó 20.-ról keltezve közzé teszi »A bécs—győri vasút programmája« c. ismertetőjét. A harmadik folyamodó Szitányi Ullmann Móric pesti nagykereskedő, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik alapíшт Ё •