Budapest, 1946. (2. évfolyam)

7. szám - KIRÁLY KÁLMÁN: A százéves magyar vasút

Az első vasúti törvény címlapja The title page of the first railway law Лист железнодорожного Page de titre du code свода законов ferroviaire hongroise b) valamint Skalicén és Podvilkon át Krakkóba ; 10. Nagyszombatról Nyitrán, a bánya­városokon át Kassára ; 11. Kassáról Lőcsén, Késmárkon, 0-falun át Krakkóba ; 12. Miskolczról Tokajon és a) vagy Uzsokon, b) vagy Vereczkén át Galicziába és Oroszországba. A javaslatok azonban nem jutottak el a megvalósulásig, mert a századforduló éveinek eseményei, a napoleoni háborúk s az utánuk következő európai feszültség két évtizedre minden reformot megaka­dályoztak. Az 1825. évi július hó 3.-án összehívott és szeptemberben megnyílt újabb ország­gyűlés VIII. törvénycikke alapján újból szervezésre kerül egy országos bizottság, mely »De utilibus Operibus per Societa­tes vei Privatos struendis« c. javaslatá­ban — valószínűleg az ez évben Angliá­ban megindult vasúti forgalom hatása alatt — már foglalkozik vasutak — »duc­tus ferreos« — építésének gondolatával is, amennyiben kimondja, hogy társula­tok, vagy magánosok által építendő csa­tornák, vagy vasutak vonalait egészen más irányban kell létesíteni, mint azt a 12 irányban kijelölt állami utat, melyek­nek megépítése az országos alap feladata. Kimondja a javaslat azt is, hogy a kijelölt főútvonalakon hidakat, vagy kereskede­lem céljaira utakat, csatornákat, vagy vasutakat építeni szándékozó vállalatok díjakat szedhessenek, s részükre — kár­pótlás mellett — a kisajátítási jogot is biztosítja. A lóvontatású vasút terve Az első angliai vasút hatása alatt, melynek híre elterjedt egész Európában s így Magyarországon is, 1826.-ban egy lóvontatású vasút terve merült fel, amely Pesttől Szolnokig vezetett volna, oszlo­pokra fektetett lebegő síneken. A terv ki­vitelére egy társaság vállalkozott, amely egyelőre próbaképen Pesttől Kőbányáig megépíttette a vasutat, főleg abból a cél­ból, hogy a kőbányából téglát és épület­köveket szállítson a városba. A vasút 1827. június 17.-én meg is nyílt, de már az első menetnél az oszlopok egymástól való nagy távolsága miatt a síneket tartó gerendák összetörtek. Augusztus hó 20.-án kijavítva, a nádor jelenlétében újból megnyílt ugyan, de a rendszer tökéletlensége következtében 1828 már­cius hó 20.-án a társaság a vasút műkö­dését beszüntette. Az 1825. évi VIII. tc. alapján kikül­dött bizottság javaslatai időközben 1830.-ban nyilvánosságra kerültek, 1831.­ben pedig kinyomatva szétküldték a tör­vényhatóságoknak is, a gondolat azon­ban még mindig nem bírt testet ölteni. A gőzvasút ezalatt megkezdte diadal­útját a kontinensen is. 1828. október hó 1.-én megnyílt Franciaország első vas­útja, a St. Etienne—andrézieuxi vona­lon, 1830. szeptember 17.-én megindult Angliában a Liverpool—manchesteri vas­úton a forgalom, 1831.-ben pedig híre jött, hogy a szomszédos Ausztriában Bécstől Lembergig vasútvonalat terveznek. E hírekre felfigyeltek az 1832/36. évi országgyűlés tagjai is. Kossuth Lajos az »Országgyűlési Tudósitások«-ban száll síkra »a közlekedésnek vasutak általi könnyítése« iránt. »Ha meggondoljuk — írja Kossuth — miként fogja a bácsi termesztő, ki gabonáját Gönyűig a Du­nán felvontatni, onnan pedig Bécsig ten­gelyen szállítani kénytelen, a Lembergtől Bécsig egy mázsányi terhet hat pengő krajczárért szállítandó vasúttal a kon­kurrenciát kiállani : lehetetlen, hogy át ne lássuk, miként többé nem jobblét, hanem élet és halál kérdése van abban, ha akarunk-e mozogni s élni vagy7 a sem­mit nem tevés és előítéletek hinárjában vesztegelve meghalni.« Az osztrák örökös tartományokkal szemben táplált féltékenykedés és a fenye­gető kenyérkérdés megmozdította az or­szággyűlést. Izenet ment a »ttes KK. és RR-től a »Méltóságos Főrendek«-hez az »ország közjavát és kereskedését gyara­pító vállalatoknak ápolása és biztosítása« tárgyában. Felhívták a Főrendek figyel­mét arra, hogy »ha létesülnek mind azon javaslatok, melyek a kereskedési köz­lekedés előmozdítására a távolabb és kö­zelebb külföldön már munkában vágy­nák, Magyar országban pedig e részben semmi nem történik a Haza legterméke­nyebb vidéki sem fognak a termékek oltsóbbságára nézve a szállítás tetemesebb költségei miatt más tartományokkal ve­télkedhetni.« Az izenethez csatolták az ország közjavát és kereskedését gyara­pító magános vállalatokról szóló tör­vénycikk javaslatát, s több más törvény­javaslatot is. Ezek közül 1836. február 3.-án a Pest és Buda között létesítendő állandó hídra vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalták először a kerületi ülésen, hol főleg az általános kisajátítási törvény és a vasút­építés képezte a vita tárgyát. As első vasúti törvény Hosszas tárgyalás után sikerült vcgre megalkotni az 1832/36. évi XXV. törvény­cikket »Az ország közjavát és kereske­dését gyarapító magános vállalatokról«, melyben felhasználták az 1825/27. évi országgyűlés által 12 irányban kijelölt kereskedelmi útvonalra vonatkozó terve­zetet és megtoldva egy 13-ik útiránnyal: Sziszektől a magyar tengeri révpartokig, kijelölték azokat vasúti útvonalakul. Az 1832/36. évi XXV. tc., melynek megalkotásával jóval megelőztük Európa legtöbb államát, lett tehát első vasúti törvényünk, bár ideiglenes jelleggel, mert maga a törvény kimondja, hogy a legközelebbi országgyűlés »e vállalatok iránt kimerítőleg okvetetlenül fog ren­delkezni«. Ezen az alapon az 1840. évi XVIII. és XL. törvénycikkek ki is egé­szítették, az 1848. évi XXX. tc. azonban az utóbbiakkal együtt hatályon kívül helyezte. A vasútépítés mindazonáltal törvényes szabályozást nyert és most már megindulhatott Magyarországon is a vas­utak létesítésének előmunkálata. Rövidesen három folyamodó kér vas­útépítésre előmunkálati engedélyt, még pedig az egyik a pozsony—nagyszombati, a második a bécs—győri, Duna jobbparti, a harmadik a pozsony—pesti, Duna bal­parti vonalra. Ausztriában báró Rothschild S. M. részére 1836. március hó 4.-én V. Fer­dinánd előmunkálati engedélyt adott, hogy Bécs és Bochnia között vasutat építsen. Ezzel kapcsolatban Rothschild engedélyt kért és kapott az uralkodótól arra is, hogy e vasút Deutsch-Wagram állomásától Pozsony irányában a magyar határszélig vezető szárnyvonal előmun­kálatait is megkezdhesse. Amikor Pozsony városa az engedélyezésről szóló hivatalos értesítést megkapja, mozgalom indul meg e szárnyvonallal való csatlakozás meg­teremtése és a négy pozsonymegyei sz. kir. városnak, Szent György, Bazin, Modor és Nagyszombatnak Pozsonnyal való vasúti összeköttetése céljából. 1838. január 22.-én a vasútépítésre vállalkozó társaság megtartja alakuló ülé­sét. A vasút az »Első magyar pozsony— nagyszombati vasút« nevet veszi fel. Már egy héttel az ülés előtt, január 15.-én kéri a helytartótanácstól az építési enge­dély megadását, alapszabályainak és díj­szabásának jóváhagyását. Miután azon­ban a Magyarországon érvényes »vasút engedélyezési szabályzat« hiányzott, a helytartótanácsnak várnia kellett az 1838. június hó 18.-án Ausztriában ki­bocsátott »Allgemeine Bestimmungen über das bei Eisenbahnen zu beobach­tende Concession-System« című szabály­zat szentesítésére, mely az akkori poli­tikai és közjogi helyzetünkben a Magyar­ország területén építendő vasutakra is érvénnyel bírt. A szentesítés 1839 március hó 5.-én megtörténvén, a helytartótanács a vasúttársaság részére az építési enge­délyt megadta, s vele szerződést kötött, amelyet Pozsony megye 1839 május hó 13.-i közgyűlésén kihirdettek. A vasút­építés még ezt megelőzően 1838-ban megindult s 1847-ben nyert befejezést. Ez a vasút azonban még lóvontatásra rendezkedett be. A másik folyamodó br. Sina György bécsi bankár és magyar nagybirtokos, aki egy Bécsből egyenesen Győrbe és egy Sopronon át szintén Győrig építendő vas­útvonal előmunkálataira kért még az 1836. évi XXV. tc. megalkotása előtt engedélyt. A magyar udvari kancellária 1836. február hó 26.-án ki is adja az engedélyt, melynek birtokában Sina 1837. február hó 27.-én már az építési engedély megadását kéri az osztrák határtól Győrig éspedig egyrészt Bruck a/d. L. és Mosonon át egy Pozsonyba tervezett szárnyvonal­lal, másrészt Wiener Neustadton és Sop­ronon át, azzal a hozzáadással, hogy kész bármikor a vonalat egyfelől Budáig, más­felől Triesztig folytatni. Az uralkodó 1837 december hó 19.-én hagyja helybe a bécs—győri vasút részére a benignum privilégium exclusivumot, amelyet Sina 1838. január hó 2.-án vesz kézhez, s 1838. március hó 20.-ról keltezve közzé teszi »A bécs—győri vasút programmája« c. ismertetőjét. A harmadik folyamodó Szitányi Ull­mann Móric pesti nagykereskedő, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank egyik alapí­шт Ё •

Next

/
Thumbnails
Contents