Budapest, 1946. (2. évfolyam)
7. szám - KIRÁLY KÁLMÁN: A százéves magyar vasút
»Hetilap« 1846. július 6.-i számában a következő hirdetés jelent meg : »Folyó hó 15.-én a magyar középponti vasút Pest és Vácz közötti vonala nyittatik meg, és következő napon, azaz 'folyó hó 16.-án a közönséges közlekedésnek adatik át, mely napon a mindennapi személy-menetek elkezdődnek, és pedig : Pestről, Palotán és Dunakeszin keresztül Váczra 8 ór. regg., 3 ór. d. u., f1 /2 4 ór. d. u. ünnep és vasárnapokon) %7 ór. estve. Váczról, Dunakeszin és Palotán keresztül Pestre 6 ór. regg., ór. d. е., ór. d. u. (8 óra estve ünnep és vasárnapokon.) Azon naptól kezdve minden állomásokon, valamint a szállítási hivatalnál Pesten feldunasoron 4.-ik szám alatt lévő Vurm féle házban uti podgyászok is, és gyorsan küldendő czikkek szállítás végett vétetnek fel. — Nem különben ottan, a menetet megelőző napon szalon és I-ső osztályú kocsikra jegyeket olly módon válthatni, hogy azok az illető állomási pénztárnál bélyegzés végett előmutattassanak. Pesten, jul. 6.-kán 1846. A magy. középponti vasút-társaság Igazgatóságától.« A lap a hirdetéshez még hozzáfűzi : »Pestről már e hónap 15.-én gőzkocsi indul a középponti vasúton! Bár csak Vukovárról indulna már Fiúméba! És mi leborulva áldanánk a gondviselést, hazafiúi érzelmünk egész hevével ; mert akkor Isten a jobblét igéret-földét mutatná meg e sokat szenvedett magyar nemzetnek! — Addig is legyen közölve ez örvendetes hirdetés.« 1946. július 15. tehát az első magyar gőzvasút megindulásának századik születésnapja. Az ünnepnapon szálljon vissza gondolatunk az évszázados múltba, idézzük fel a már történelemmé érett emlékeket, amelyek a százéves magyar vasút megalakulásához fűződnek. * Több mint két évtized mult el a világ első közforgalmú, személy- és árúszállításra szolgáló gőz vasút jának, az angliai stockton—darlingtoni vasútvonalnak 1825. szeptember 27.-én történt megnyitásától az első magyar gőzvasút közlekedéséig, de ez a két évtized nem jelenti azt, hogy Magyarország csak ekkora késedelemmel kapcsolódott bele a szárazföldi távolságok leküzdésének diadalmas harcaiba. A küzdelem jóval korábban megindult, alkotmányos néphez méltóan a közéletben, sajtóban és a törvényhozásban is egyaránt. Már az 1790/91. évi országgyűlés LXVII. törvénycikke — mely a közigazgatási és törvénykezési ügyek s más, az országgyűlésen el nem végezhetett tárgyak rendszeres kidolgozására bizottságokat rendelt — országos küldöttséget nevez ki a közlekedés előmozdításának és sokféle akadályai eltávolításának tervezésére. Ennek a kereskedelmi, harmincadi és közgazdasági Regnicolaris Deputationak teszi feladatává a törvény, hogy a vám-, kereskedelem- és iparügyekre készítsen javaslatot, tervezze meg a közlekedés előmozdítását s hatáskörébe utalja az utak, csatornák és folyók szabályozását is. A bizottság hosszú és alapos munka után terjesztette be javaslatát. Az általa készített »Articulum. De viarum structura et Conservatione« 12 közúti útvonalat állapított meg, amelyet egy országos alapból javasolt kiépíttetni. Ezt a 12 főútvonalat pedig a következő irányokban tervezték : 1. Pestről Győrön, Mosonon át Bécsbe; 2. Pestről Székesfehérváron, Siófokon, Kanizsán, Varasdon, Zágrábon, és Károly-városon, a via Ludoviceán át az Adriai Tengerig; 3. Pestről Földváron, Eszéken, Péterváradon át Zimonyba ; 4. Pestről Esztergomon, Nagyszombaton át Morvába és Sziléziába ; 5. Pestről Miskolczon, Kassán, Eperjesen, Lembergen át Galicziába ; 6. Pestről Szolnokon, Debreczenen, Nagyváradon át Kolozsvárra ; 7. Pestről Szegeden, Temesváron, Szebenen át Erdélybe ; 8. Bécsből, illetőleg az osztrák határtól Sopronon, Kőszegen, Szombathelyen, Körmenden és a) egyrészt Varasdon át az Adriai Tengerhez, b) másrészt Kanizsán, Pécsen, Eszéken át és onnan folytatólag Törökországba ; 9. Bécsből Pozsonyon, Nagyszombaton, Vágújhelyen, Zsolnán, a) innen pedig Jabl unkán át Sziléziába, KIRÁLY KÁLMÁN A SZÁZÉVES MAGYAR VASÚT шт Ё •
