Budapest, 1946. (2. évfolyam)

1. szám - MORVAY ENDRE: A jövő Budapestje

rendeltetésű területeinek egészséges, napfényes lakásai, gyárai, modern épületei és az azokat kiszolgáló tökéletes közlekedési rendszer. A jó közlekedési rendszer megvalósítását a széles Duna-folyam két partján fekvő városrészek között a terv a teljesen modern, új Andrássy-híddal biztosítja, amely Budapest kelet-nyugati főtengelyében fekszik és összekapcsolja az Andrássy-utat a budai főútvonalakkal. A híd két oldalán, a pesti dunaparton, a fényesen berendezett új világvárosi szálloda sor látható. A fémből, üvegből és más újfajta építőanyagból épült tetőkertes 10-emeletes szállodákból nyáron nyitott, télen csukott folyosókon keresztül megközelíthetők a Dunára épített, a hegyekre és a folyamra néző kilátó terraszok, illetve éttermek. A Dunapartokat ábrázoló képen jól látható a zöld területekkel, széles utcákkal fellazított Belváros. A kép szerint egy egész városrész a maga ódon, egészségtelen, multszázadbeli vagy kiégett, elpusztított házaival, szűk utcáival került felszámolásra az újjáépítéssel. A régi Belváros egy része átalakult modern, higiénikus, az új Városházához méltó Belvárossá. Az új Városközpont és az Andrássy-híd helyszínrajzát vizsgálva, látjuk a Városligetnél létesített új központi személyfőpályaudvart és a városközpontot összekötő Andrássy-utat, amelynek egyenes folytatását az Andrássy-híd képezi, mely a budai »Vár« déli csücskénél belekapcsolódik a budai főútvonalba. A pályadíjas terven hatalmas utak futnak a központból a külváros felé. A széles utak és a modern híd számolnak a saját gépkocsik tömegével, amelyeken majd a dolgozók tízezrei sietnek haza a kertes külvárosokba, ahol családiházaiban a lakosság nagy része él. A nagyvonalú, az adottságokat is figyelembevevő terv tele van élniakarással, bizakodással, mégis a realitások földjén marad. Ma midőn az új találmányok és az atombontással nyerhető kiapadhatatlan s új energiaforrások, az emberiség fejlődésének nagy távlatait sejtettetik meg, ez hitet és reményt ad ahhoz is, hogy az elpusztított Európa földjén újra lesz virágzó élet, kultúra és civilizáció. A pályadíjas tervnek sem szabad álomképnek maradnia, abban az életerős, fiatal magyar Fővárosban, mely fél évszázad alatt milliós lakosságú metropolissá növekedett és amely az utolsó évek megpróbáltatásai után megfeszített erővel dolgozik a romok eltakarításán és mindent megtesz azért, hogy Budapest még szebb legyen, mint volt. Az üj »Városközpont« és Andrássy-híd helyszínrajza (Az ötletpályázat többi díjazott tervét következő számunkban ismertetjük)