Budapest, 1946. (2. évfolyam)

5. szám - MÁRKUS LÁSZLÓ: A jubiláló Vígszínház

Az ostrom után (Zádor István rajza) После осады (Рисунок Иштвана Задора) már csak az kapcsolódhatott be tartósan, aki szintén hajlékony, szabadon formálható, nagykapacitású tehetség. Valóban telivér vígszínházivá lett később Harmath Hedvig, Makay Margit, Mészáros Giza, Gombaszögi Ella, Vendrei Ferenc, Tihanyi Miklós, Rajnai Gábor és kitűnő színész volt a színház együttesének minden aprószentje. Pompás operettszínészek is nevelődtek ebben a mesteriskolában, például Keleti Juliska. Komái Berta, Komlóssy Emma, Sziklay József,', Sarkadi Aladár, a nagyszerű Ráthonyi Akos. De történtek itt azután egészen nagy dolgok is. Ez az együttes nemcsak a Vígszínház remek színészeit munkálta ki, hanem egész színészi kultúránk megújítója, Pethes Imre is innen került át a Nemzetibe és vele együtt Ódry Árpád, a megújult színjáték másik protagonistája. Viszont Csortos Gyulát és Gombaszögi Fridát ennek az együttesnek energiái segítették teljes kivirágozásukhoz, mikor a Beöthy László Magyar Színháza, mely szintén úgy indult, hogy egyéni stílust lehetett várni tőle. a fiatal igazgató hirtelen és érthetetlen ellankadására, lendületében megtorpant. Pedig ott is boldog ifjú dinamizmus hajtotta a dolgokat egy ideig. Akkoriban — úgy mesélem ezt, mintha unokáknak mesélnék karácsony estéjén tündéri ifjúságról — különösen érzékeny volt a lélek a kultúra minden új rezdülésére. A Vígszínház együttes játéka és stílusának tiszta, eleven, egészséges meggondolásokkal és tartózkodó ízléssel, ősi színházi ösztönnel formált realizmusa hatalmas impulzussal forradalmasította a fiatalokat. Akkoriban közönség, sajtó és színház feszülten figyelte azt a szubtilis problematikát, amit az irodalom és a szociális erjedés szellemi szublimációi felvetettek és szenzáció After the siege (Drawings by Stephen Zádor) Apres le siege (dessin d'István Zádor) volt, mikor Hauptmann Gerhard átváltott a naturalizmus régiójából új romantikájába és Brahmtól Reinhardthoz pártolt, — tudnunk kell, hogy Brahm és Reinhardt példátlan hatású serkentéseit szintén a Vígszínház közvetítette hozzánk. Egy rangadó futballmérkőzés izgalmai nem kavarják fel ma mélyebben a lelkeket, mint akkoriban Ibsen és Strindberg megjelenése és egy új színház is serkentő élmény lehetett ilven érzékenyen reagáló közönségnél. Csodálatos volt a Vígszínház bátor kiállásának hatása az ifjúságra. Csakhamar összeverődött a »Thália« munkaközössége és ez a vígszínházi impulzus ingerelte létre a Magvar Színházat, amelyet Beöthy jóformán a Thália fiataljaiból szervezett. Innen vette át a Vígszínház Csortost. Törzsöt és később Gombaszögi Fridát. mikor a Magyar Színház egvszerre megbénult. Másfelől a Vígszínház is segítette a Nemzetit : Pethes, Ódry, Gál Gyula. Lenkey Hedvig, Lánczy Ilka onnan kerültek társulatába. ITT MOST MEGINT nyomatékosan kell említeni Ditrói Móric nevét. A vígszínházi stílusnak ő az alapvetője, az első magvar nevelő rendező, Brahm. Reinhardt és Staniszlavszky értelmében. Ez a stílus a Ditrói színházelmélete szerint keletkezett, de külső tényezők is befolvásolták fejlődését. A művészrendező szándékai szerencsésen egyeztek a gazdasági vezetés elvével. Faludi Gábor úgy vigyázott a pénzre, mint a hétfejű sárkány, de olyan bátran tudott kockáztatni, mint egy nagy fantáziájú üzletember. És valami a priori hozzáértéssel vette észre mindig, hogy mikor és miért kell mindent odaadni és ebből a bölcsen szabályozott bőkezűségből valósulhatott meg a vígszínházi stílus legfeltűnőbb külső attributuma, a szín-189