Budapest, 1946. (2. évfolyam)
4. szám - JANCSÓ VILMOS: Budapest kertváros
A Római-fürdői új kert és hétvégi telep. (A Fővárosi Kertészet terve, Jécsai László vízfestménye) Новый сад и поселок для концанедельного отдыха на Римскомпляже The new gardens at Roman Baths. (Planned by the Municipal Horticultural Department. Aquarelle by L. Jécsai) Le nouveau jardin public aux »Bains Romains«, avec une eité de vacances ou fin de semaine elevenednének meg, ahol a lépcsőzetesen kiképzett szőlőültetvények között néhány vendéglőként szereplő présház és pince a budai borvidéknek és az ősi dunántúli építkezésnek állítana emléket, ami idegenforgalmi szempontból igen nagy vonzóerőt jelentene. A megnagyobbított és korszerűen átépített Rácz-fürdő a tabánipark déli részébe igen jól beleilleszthető. A Gellérthegy északi lejtőjén új szállodák építésével és az átépíthető villák felhasználásával kis szállók létesíthetők, mert fürdőváros csakis nagy befogadóképességű szállodaipar mellett képzelhető el. A Gellérthegy északi lejtőjén, még a mostani nagy játszótér fölött, — mint erre a célra legalkalmasabb helyen — egy világviszonylatban is utolérhetetlen hátterű szabadtéri színpad építésére kínálkozik természeti adottság. A Gellért-fürdő medencéinek mai igen szűkös keretein a Kelenhegyi-út áthidalásával, vagy egy részének megszüntetésével lehet segíteni, ami által az a gellérthegyi kerttel jut szerves összefüggésbe, így megszűnik a mostani zsúfoltság és jelenlegi legnagyobb gyógyszállónk is megfelelő keretet és gyógyparkot kap. A kis Gellérthegyi kőporbányát idővel strandfürdővé kell kiépíteni, amire ennek a városrésznek égető szüksége is van. Az 500.000in2 -nyi Sas-hegy, mint máso'dik budai dolomitszikla, eredeti állapotában, természetvédelmi emlékként a székesfővárosi kertészet kezelésében marad, sőt kisajátításokkal bővítve, esetleg mint a jövendő állatkert helye, jöhetne szóba, vagy Nemzeti parkként dendrologiai és botanikai gyűjteményével válna híressé. Buda déli részén, a Lenke-téri tó környékére korszerű, nagyobb kert-tervet készített már évekkel ezelőtt a Székesfővárosi Kertészet. A régi Lágymányosi-tó helye (Boráros; híd és összekötő vasúti híd között) ez az üresen álló 390.000 m2 terület kiválóan alkalmas a jövendő budapesti Nemzet-közi Vásárok megtartására, sokkal inkább mint a Városliget. A tőle délre húzódó Nádor-kert (210.000m 2) a hozzácsatlakozó I >léli kikötővel részben mint sportpark, I.részben mint kiskert-telep oldható meg. (•Elsősorban azonban a kiskertes, családi házas megoldás a fontos a Lágymányosra tervezett hosszú parksávnál, ami ezt a •városrészt biztosítaná a zártsorú beépítés teilen. Míg Budán a zöldterületeket a központ felé (Belváros) tartó sugarak jellemzik — Attila-kert, Császár-fürdő, Városmajor, Tabán, Sashegy és Gellérthegy — Pesten inkább két párhuzamos körövezet kialakításáról beszélhetünk, amelyek ugyan egyelőre lazán záródnak, de egymással összefüggésbe hozhatók. Pest északi részén, kezdve azt a tíztizenöt évre szóló programot, melyre a városrendezés és a kertészet is egyaránt lázas ütemben készülődik, látjuk, hogy a Rákospatak mentén levő szabad területre támaszkodva, a Dunától kiindulva a Kerepesi-útig összefüggő külső kertsávot tudunk létesíteni. Ennek főbb állomásai a Magdolnavárosi Tomori-tér környéke, majd a zuglói Paskál-malom táján építendő strandfürdővel összekötött néppark. Innen dél felé haladva, egyelőre összefüggés nélküli nagyobb kertek állnak, így a Kerepesi-út melletti (mostani bolgár kertészetek helyén levő) kiskert-telepből kiindulva, a hozzá szervesen csatlakozó új Lóverseny-tér terjedelmes, parkszerű felülete, majd a lovassági gyakorlótér helyén létesíthető, a Népligetnél is nagyobb Népkert. Kőbányáról széles, hosszú kertsáv húzódik Pestszentlőrinc határáig. Végül a kertben jelenleg is oly szegény IX. kerület terjedelmes szabad területe zárná le a pesti külső övezetet, mely egyelőre csak nagyvonalú tervezet a távolabbi időkre, de meg van az az előnye más elgondolásokkal szemben, hogy jelenleg gátlásnélküli, vagyis a külső övezet tervezete még bontások és városrészek átalakításába sem ütközik. A pesti belső kertsáv magvának a Városligetet, Kerepesi-temetőt és a Népligetet kell tekinteni. Ebből terveink szerint úgy lesz majd parksáv, hogy az Árpád-híd pesti hídfőjétől kiindulva összefüggő parkokon át érjük el a Városligetet, majd a Stefánia-úti lazán beépített villanegyeden keresztül a 400.000 m2 -nyi régi Lóverseny-térre jutunk el. Az ügetőpálya, a kerepesi-temető és a Népliget között csak a Józsefvárosi pályaudvar megszüntetése után lehetne összefüggésről beszélni. Talán valamikor ez is megvalósul. A Népliget a hozzácsatlakozó Tisztviselő-teleppel és az Orczy-kerttel ismét nagyobb, összefüggő kertterületet képez. A Haller-tér rendezésével a belső öv a Duna felé folytatódik. A Városliget—Népliget belső kertövtől a Belváros felé haladva csak kicsi, szórványos parkokkal találkozunk, amelyeket nagyobbítani csak komoly áldozatok árán, bontásokkal lehet. Mindamellett a város sűrűn lakott részét kell lazítani, mert arra több szempontból, elsősorban közegészségügyi vonatkozásban szükség van. A bontás menetének párhuzamosan kell haladni az új lakásépítkezésekkel, ami csak évtizedes, következetesen keresztülvitt, egységes munkatervvel valósítható meg. A Lipótvárosban néhány üresen álló háztömb helyén szigetszerűen lehetne új parkokat létesíteni. Újból felmerül az építendő új Városháza körüli háztömbök lebontása, az úgynevezett Fórum-terv megvalósítása, amire soha jobb alkalom nein volt, mint most. A teljesen zsúfolt VI., VII., VIII. és IX. kerületekben néhány szórványos épülettömb, főképen egy-egy egészségtelen házakból álló utcasor eltüntetésével, illetve levegősebb újraépítésével jóval egészségesebb helyzetet teremthetünk. így például Vilma királynőút kertjeit a Király-utca és Hegedűs Sándor-utca közötti terület lebontásával a Nagykörútig vihetnénk be. Mikor ezeket a gondolatokat felvetjük, természetesen nem a villanegyedek folytatására, hanem a lebontott, zsúfolt negyedek és tömbök Szabadtéri színpad a Gellérthegyen. (A Fővárosi Kertészet terve, Jécsai László vízfestménye) Сцена на открытом воздухе на горе Геллерт Open air stage on the Mount Gellert. (Planned by the Municipal Horticultural Department. Aquarelle by L. Jécsai) Plateau d'un théátre de plein air, au Mont Gellért. (Plan de THorticultiire Municipale, aquarelle de László Jécsai) 161
