Budapest, 1946. (2. évfolyam)
4. szám - JANCSÓ VILMOS: Budapest kertváros
A Vérmező és a Vár oldala. (A Fővárosi Kertészet terve. Jeges Ernő vízfestménye) Кровавое Поле и сторона Крепости. (Проект Столичного Садоводства, акварель Ерне Егеш) The Field of Blood at the foot of the Fortress Hill. (Planned by the Municipal Horticultural Department. Aquarelle by Ernő Jeges) Le Champ de Mars et un cóté du Chäteau. (Plan de l'Horticulture Municipale. Aquarelle d'Ernő Jeges) JA NC SÓ VILMOS BUDAPEST KERTVAROS ( A főváros kertészete munkatervet készített jövőbeli feladatairól. A munkaterv egyes vonatkozásokban talán túllépi a kertészetre háruló kötelességeket, de mint ötlet az egységes városrendezés szempontjából, mégis figyelemreméltó. Azért tartjuk érdemesnek a közlésre. A szerkesztő.) A városi kertek jellege a jövőben megváltozik. A múltban a sétányok látogatottsága és kihasználása nem volt különösen fontos, a lényeg a szakszerű kivitel, a stílus és az ápoltság volt. Most a tervező vezérgondolata az, hogy a kert a város lakosaié. A kertészet a közönségnek építi és a közönség számára tartja fenn a sétányokat. A cél az, hogy mennél több ember, mennél tökéletesebb szórakozást és pihenést találjon. A zöldterületi munkatervet részleteiben vizsgálva azt látjuk, hogy Buda helyzete kedvezőbb, mint Pesté. Az északi és nyugati oldal erdő- és mezőgazdasági övezete, a lazán való beépítettség a kérdés megoldását nagymértékben megkönnyíti. A fővárosi kertészet Budán a sportfelületek kiképzésére és a fürdőváros jelleg hangsúlyozására törekszik. A jövő feladatait vizsgálva, foglalkozzunk először az 1,300.000 m2 területen fekvő aranyhegyi Stadionnal, amely az összes stadiontervek közül a legötletesebb megoldás. Az új Stadion és a Duna között terülne el a bővített és modern római fürdő. A ligetszerű kiképzés itt hatalmas, hétvégi telepépítésre ad módot. Ettől keletre, az 1,000.000 m2 -nyi hajógyári sziget, sportpályák és üdülőkertek elhelyezésére, különösen a vízisport céljaira alkalmas. Az Attila-kert (a kiscelli kolostor környéke) az idővel lebontandó téglagyárak területével bővülve, gyönyörű fekvése miatt kiválóan megfelelne az Országos Botanikuskert elhelyezésére. Az óbudai Dunapartot végig parksávvá lehet kiképezni, ami az Árpádhídfőnél korszerű kertben végződhet. Az óbudai Dunapart déli része, a Császár-és a forgalomtól jobban elzárt Lukácsfürdő parkja a fürdőváros jellegében épül újjá. Középpontja a Lukács-fürdő jelenleg magas kőfalak között elrejtett, melegvizű, bőforrású gyógyvizes medencéje, amit a Zsigmond-utca alatt elvezetve és terraszosan megnagyobbítva, méltó keretbe lehet végre helyezni. Még budai viszonylatban sem jelentéktelen a kertészetileg teljesen feltáratlan Martinovics-hegy (Kis-Svábhegy 120.000 m2 ), ami központi fekvésénél fogva több szempontból állítható az idegenforgalom szolgálatába. A budai oldal egyik legnagyobb feladata a gellérthegyi források minél messzebbmenő kihasználása, ami nagyvonalú parksáv kertészeti kiképzésével függ össze. A budai hegyvidékkel és a hatalmas erdőkkel ölelkező városmajori park a Bors-utca és Maros-utca közötti erősen megrongált épülettömb lebontása után közvetlen összefüggésbe kerülne a Vérmezővel. A Vérmező pedig az ugyancsak igen rossz állapotban levő Mikó-utca és Krisztina-körút közötti háztömb lebontása után a Horváth-kerten keresztül a Tabánnal és a Gellért-heggyel jut szerves kapcsolatba. így a budai erdővidékről, az egészséges életviszonyok miatt rohamos fejlődésnek induló új városrészekből összefüggő parksávon át jutnánk a Belváros szívébe. Ez az összefüggő kertláncolat idegenforgalmi szempontból is igen fontos. A vérmezői (130.000 m2 ) parkban nagyszabású szabadtéri fürdők helyezhetők el. Az Attila-utca és a vár közötti nagymértékben megrongált épületek egyrészének lebontásával a régi Vár viharvert, ősi, de rövidlátással eltakart bástyái kerülnének napvilágra. Lejjebb, a hegyoldalban a meglévő bérházak átalakítása, illetve lebontása után, szállodaközpont létesíthető, szabálytalanul elszórt — de a Vár képét semmiképen sem rontó—, tágasabb zöldfelületekkel. A Várbástya, Halászbástya, Mátyástemplomi várrészt is ki kell szabadítani a Corvin-tér környéki bérházak romjai közül, mert így Pest felől szabadabb és egységesebb képet kapunk a Várról. Az öreg Tabán hangulatát a tabáni plébániatemplom környékén levő néhány öreg ház helyreállításával domborítjuk ki és ezekben a korszerű külsővel újjáépített há zakban különleges budai-múzeumot rendeznénk be. Maga a Tabán-kert az elmúlt évszázadok tájjellegét öltené magára. Az elpusztult világító szökőkút fölötti lankákon a híres budai szőlők 160
