Budapest, 1945. (1. évfolyam)

2. szám - SZIMÉLY KÁROLY: Újjáépítés, városrendezés

t/;/sj/у • Л cé ÚJJÁÉPÍTÉS, VÁROSRENDEZÉS Az újjáépítés ma egyike a legtöbbet hangoztatott jelszavaknak. Minden cselekedetünknek eredendő oka és ugyanakkor célja is. Program, törekvés és egyben egy sokat szenvedett nemzet élniakarásának kifejezése. Mint minden jól választott és kifejező jelszó lelkesít, akaratot önt a csüggedőkbe, de sokszor vérmes reményeket is kelt. Csodákat várunk az elhangzott szavak nyomán, álmokat szövünk és ha álmaink nem válnak olyan gyorsan valóra, mint azt óhajtanánk, optimizmusunk csalódásba fullad. Nézzük meg tehát és tegyük vizsgálat tárgyává, mit jelent ez a szó: »újjáépítés«. Tágabb értelemben szellemi és tárgyi megújhodást jelent mindenütt, ahol az elmúlt évek viharai pusztítottak, szűkebb értelemben pedig romokba döntött váro-;iink. épületeink felépítését jelenti. Az újjáépítés tehát sokféleképen értelmezhető, a probléma sokrétű és ha csak szűkebb értelmezésében foglalkozunk is vele. a feladatok tömegét kell megoldanunk. A következőkben a szorosan vett újjáépítés fővárosunkban felmerülő kérdéseivel fogunk foglalkozni, elsősorban azokat a városrendezési szempontokat i sínért et \e. amelyek kielégítése nélkül az újjáépítés helyesen nem oldható meg. Célunk, hogy a romokból a jövő igényeinek megfelelő rendezési tervek alapján, egészségesebb lakásokkal rendelkező, a réginél is szebb Budapest épüljön fel. Tehát nem visszaállítani mindent, ami volt, hanem a mult hibáit kiküszöbölve, jobbat és szebbet alkotni. Az újjáépítés feladatai egyrészt elsődlegesek, ilyenek a tetők befedése, az ablakok beüvegezése és oly kisebb sérülések helyreállítása, amelyek nyomán a lakások és a legszükségesebb üzlethelyiségek használhatókká válnak. E munkálatok elvégzésének előfeltétele a szükséges tetőcserép, pala, ablaküveg és egyéb építőanyagok előteremtése és szétosztása, valamint a munkaerők és költségek biztosítása. Mindezek a feladatok az országos építésügyi kormánybiztos munkájának — mondhatjuk, legfontosabb részét képezik, aki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tisztviselői karának és az iparügyi minisztérium személyzete egy részének bevonásával rendkívüli nehézségek között, szinte legyőzhetetlen akadályok közepette végzi az anyagfelhasználás irányítását és a legszükségesebb helyreállításokhoz szükséges hitelek szétosztását. Az újjáépítés másodlagos, de talán még felelősségteljesebb feladata, hogy a háború pusztításai folytán előállott helyzet adottságaiból kiindulva, a jövőbeli fejlődést mérlegelve meg kell állapítania Budapest városrendezési terveit, vagyis el kell döntenie, hogy mit és hogyan építsünk újjá, hogy kiküszöböljük a mult hibáit és biztosítsuk az egészséges fejlődés lehetőségét. A kérdés első pillanatban nem látszik bonyolultnak. Hiszen ismeretesek a régi kívánságok. Ismeretes az az általánosan elfogadott alapelv, hogy minél több zöldterületet. parkot, játszóteret kell kihasítani a város kőrengetegeiben. Mindenki hallott már Le Corbusier toronyházairól, kertes lakótelepekről. autóst radákról, gyorsvasútról ; sokak előtt ismeretesek egyes főútvonalak keresztezésénél kialakult terek, mint pl. a Marx-tér (Berlini-TELEP ÜLÉSEK А XIII. LS XVIII SZÍ* HOZOTT. BEEPITETT TELEPÜLI Sl TEBl'LET Л XIX^ZÜ^ V liiUIUlUII! »HWHTI ttjí ^cOf Q {gj»TM« nimm ^IIÍB»®» tér), vagy a Kálvin-tér forgalmi rendezésének szükségessége, a pályaudvarok kihelyezésének kérdése, vagy egy-egyr

szabályozás útjában álló épület problémája. De ha irányelvül elfogadjuk azt. hogy mielőtt bármely kérdésben állást foglalunk. a helyi szempontokon felül a pro-59