Budapest, 1945. (1. évfolyam)

2. szám - SZIMÉLY KÁROLY: Újjáépítés, városrendezés

BUDAPEST AZ EURÓPAI LEGI FORGALOM FONTOS LEGI -KIKÖTÖJE. BUDAPEST A KÖZLEKEDÉSI UTVONALAK KÖZPONTJA. blémát be kell állítanunk az egész főváros, sőt gyakran Nagy-Budapest viszonylatába és úgy kell mérlegelni a szabályozási, vagy építési elgondolást, hogy az szerve-60 sen beilleszkedjék a kerek egészbe. Tehát a kabáthoz válasszuk a gombot és ne fordítva, vagyis ne tüneti kezelést alkalmazzunk. hanem a problémák lényegét oldjuk meg. Sőt továbbmenve, az újjáépítési, vagy városrendezési terveket össze kell vetni a helyzeti adottságokkal, nemkülönben a megvalósítás anyagi lehetőségeivel és ennek alapján kell rátalálni az optimális megoldásra. Ha így határozzuk meg a városrendezés és újjáépítés alapelveit, ha minden elképzelésünket a megfelelő perspektívába állítjuk, akkor egyrészt értékelni fogjuk tudni az egyes problémák jelentőségét, másrészt kellő biztonsággal állapíthatjuk meg a megvalósításra fordítandó áldozat mértékét. Önként felvetődik azonban a kérdés : a mai elesettségünkben helyes-e városrendezéssel foglalkozni, amikor nincs üveg az ablakokon, nincs cserép a tetőkön és a belövések tátongó résein átfúj a novemberi szél, becsapódik a szobákba az eső, használhatatlanná téve a lakásokat. Válaszunk az, hogy nemcsak helyes, ha a városrendezési kérdéseket már most megvitatjuk, hanem helyrehozhatatlan, bűnös mulasztás volna, ha nem készítenénk elő a terveket. Az elmondottakból kiviláglik, hogy mily hosszas beható tanulmányt kíván meg a legkisebb szabályozási kérdés megnyugtató megoldása ^s. Nem várhatunk tehát, mert amikor a gazdasági helyzet javulásával újra megindulhatnak a nagyobb építkezések, amikor aktuálissá válik a tervszerű újjáépítés gyakorlati keresztülvitele, addigra készen kell állnunk, nehogy hevenyében összecsapott, át nem gondolt, elhamarkodott tervek alapján, rossz félmegoldások, felemás, hibás elgondolások valósuljanak meg, helyrehozhatatlan, vagy csak mérhetetlen költségekkel javítható károkat okozva a fővárosnak. Mielőtt Budapest újjáépítési problémáival foglalkoznánk, azonban még a főváros kialakulásának a földrajzi adottságokkal való összefüggéseire is fel kell hívnunk a figyelmet, mint olyan tényezőkre, amelyek tekintetbevétele a jövő terveinél sem hanyagolható el. A nagy összekötő főforgalmi utak metszőpontjai, a különböző jellegű és különböző árucikkeket termelő vidékek érintkező területei : a vásárhelyek, ahol két vidék termelői áruikat kicserélik és ^Italában azok a helyek, ahol az áru valamilyen okból megállásra kényszerül, akár átrakodás, akár értékesítés céljából vagy ahol valamilyen természeti adottság kiaknázására van lehetőség, ott település,