Budapest, 1945. (1. évfolyam)

2. szám - BORBIRÓ VIRGIL: Budapest építészete a múltban és a jövőben

A fővárost az Európába Keletről-Nyugatra betörő tatárok, törökök ismételten elpusztították. Először 1242-ben a tatárok törölték el a föld színéről Pestet és Óbudát. A 15. század belháborúi is sok pusztulással járhattak. Tudunk Mátyás király egy intézkedéséről, amellyel adómentességet juttatott a rombanálló budai szentgyörgytéri házaknak, ha azokat újjá. építik. Ellenkező esetben elkobzással fenyegette meg tulajdonosaikat. A százötvenéves török hódoltság alatt lassan és fokozatosan omlott össze a középkori Pest-Buda. bogy az 1686. évi ostrom során úgyszólván teljesen rommezővé váljék. Az 1838. évi árvíz és az 1849-es év háborús eseményei is sok pusztítást okoztak. Do Pest és Buda minden alkalommal meglepő gyorsan magáhoztért. Az a törhetetlen életakarás, mely az 1945-ös tavasz és nyár első hevenyészett helyreállításaiban előttünk is megnvilatkozott, ősidőktől kezdve jellemzi a fővárost. Ebben a visszatérő életjelenségben nyiltan kifejeződik, hogy Budapestnek a Kárpát-medence közepén, a Duna-völgyének 7 ezen a helyén, természetadta, múlhatatlan hivatása van. Ezt a hivatást a város története során elvonuló viharok, a legádázabb harcok sem tudták tönkretenni. T • . 71 Ha a város egymást takaró rétegeit vizsgáljuk, ha az egymást követő iijjáépítések módozataiba igyekezünk belepillantani, akkor sokat tanulhatunk, ma is választ kaphatunk a kérdésre : mi a magunk újjáépítési feladata, hogyan kell újjáépítenünk a természet csodálatos határozottságával kijelölt és rossz sorssal annyiszor sújtott városunkat? Amikor a 13. század végén, a tatárjárás után a prépostsági Óbuda újraépült és Nagy Lajos idején fénykorát élte, ott nem a 12. századi román templomokat állították helyre, nem folytatták a félköríves építést, hanem a gótika virágzott fel. A 13. század végén építeni kezdett várbeli Nagyboldogasszonytemplomot a 15. század elején román bazilikából gótikus csarnoktemplommá alakították át és valamivel később az ugyancsak románstílusú pesti Nagyboldogasszony-templomot is így építették újra. Zsigmond király a Friss-palotát csúcsíves formákban építette, Mátyás király pedig új olasz stílusban fejlesztette tovább és ebben megelőzte Nyugat-Európát. A Vár 18. századi újjáépítése során a barokk stílus vált irányadóvá, a Jezsuiták kollégiuma és akadémiája nagyvonalú formáival messzemenően befolyásolta 51 Вил Крепости в эпоху Варок (Грав. II. Вестермеиера) The Burgh in the baroque period (Engrawing by Westermeyer) Vue du Chateau ä l'époque baroque (Gravüre de Westermeyer)