Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1938

70

Ez az eszményi példa integet felénk boldog kisdiák korunkból s azt mondja: „Fiaim kövessetek!“ Mi pedig fogadjuk: „Megdicsőült Marhauser Imre, jóságos „Öreg!“ Igenis követünk!“

Kunszt Henrik titkár a következő működési jelentést terjesztette elő a B. Ö. Sz. 1938/39. esztendejéről: a Bonyhádi Öregdiákok Szövetségének 1939. július 2-án tartott közgyűlésén.

Mai harmadik rendes közgyűlésünk három esztendei szövetségi munkának mérlege, három évi szövetségi életnek erőpróbája. Ez alkalommal önként két kérdés vetődik fel: 1 ) Miért alakult meg Szövetségünk és 2 ) érdemes, szükséges volt- e azt megalakítani.

Szövetségünk megalakulásában részint általános, részint különleges (helyi, intézeti) okok játszottak közre.

Az általános ok a kollektiv gondolat térhódítása minden téren, az erők összefogásának és a tömörülés vágyának elhatalmasodása a nemzeti, társadalmi, politikai és gazdasági élet minden vonatkozásában. A világháború előtt korlátlanul érvényesülő egyéniség egyeduralmát a huszas években felváltotta az életközösség szükségességének tudata. Homlok- egyenest ellenkező világnézetek, végleteket képviselő államformák, robbanó erővel feltámadó nemzeti törekvések mindmind a közösség, a tömörülés, a szellemi, erkölcsi, anyagi és kulturális erők összefogásának jegyében születtek meg és indultak harcba létük fennmaradásáért.

Ez a hódítva előre törő korszellem, uj irányzat a világ népeit két szembenálló táborba sorozta, két végletre osztotta: a nacionalizmusra és kommunizmusra. A megváltozott korszellem, az uj célkitűzés természetszerűleg éreztette hatását a szellemi élet legérzékenyebb szervének fejlődésében, az iskolák életében is. Országszerte alakultak meg az iskolák volt tanítványainak egyesületei, a különböző öregdiák szövetségek. A közös szellemi és erkölcsi kincsek, a közös hagyományok és ifjúkori emlékek egyesülésre, évenkénti találkozásra, a maguk és iskolájuk érdekeinek szolgálatára és megvédésére szólítják a sok évtizedes, sőt százados múlttal biró iskolák növendékeit. Az Alma Mater költőien szép, érzelmes, de mégis kissé légies fogalma eleven valósággá, látható és gyakorlati sikereket felmutató, összeterelő és