Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1937
38 Umbach László műszaki üzemvezető Fanó 1928. Várfó'i (Wink) Henrik közs. főjegyző Váralja 1913. Virányi Lajos ny. ig. tanító Bonyhád. Wagner Ádám ny. ev. lelkész Bonyhád 1900., Weber István oki mérnök Püspöknádasd 1926 , ifj. Weber Kálmán földbirtokos Bonyhád 1924-, Weiszenburger János asztalosmester Bonyhád. Rajtuk kívül Bonyhádról és vidékéről sok vendég kereste fel a találkozót. A Bonyhádi Öregdiákok Szövetségét üdvözölték, illetőleg távol- maradásukat kimentették: Virág Ferenc r. k. püspök Pécs. Dr. Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter Budapest. Kapi Béla ev. püspök Győr. Bokor Vilmos festőművész Budapest. Dr. Hoffmann Imre orvos Tolna, Hónig Miksa magánzó Pécs. Kara Győző ny. főgimn. tanár Arad, Kiszely Géza ny. reálgimn. tanár Gödöllő, Kuszmann Gyula nagykereskedő Tátralomnic Lukács Antal jegyző Érd. Orösuri Nándor plébános Hird. Ruttkay Elemér ev. s. lelkész Kőszeg. Dr. Schwabach László fogorvos Salgótarján, Dr. Szepesi János orvos Budapest. Tiborcz Benő plébános Szakály. Vámosi Tibor r. t. igazgató Budapest. Wiesner Padó ingatlan-iroda tulajdonos Bonyhád. A Magyar Hiszekegy után Koritsánszky Ottó ügyvezető elnök a következő megnyitó beszédet mondotta: Igen Tisztelt Közgyűlés! Kedves Öregdiáktestvéreim ! A múlt évi július 5 én tartott első rendes évi közgyűlésünkre közel 230 öregdiák társunk gyűlt össze. Azóta kerek egy esztendő telt el. E rövid idő alatt is sok minden zajlott le körülöttünk és bizony-bizony napok alatt véltünk sokszor évtizedeket átélni. A kül- és belpolitikai helyzetben észlelhető változások, a múlt esztendőben és a most folyó évben Európaszerte lezajlott rengeteg esemény természetesen kihatással van minden egyénre, minden társadalmi alakulatra, sőt magára az egész nemzetre is. A mai kormány feje, vitéz Imrédy Béla miniszterelnök mondotta bemutatkozó beszédében: „A történelem mintha fordulópontján állna. Uj és hatalmas koreszmék jelentkeznek és ezek elől nem lehet, de nem is szabad elzárkózni.“ Öregdiák Szövetségünk mai közgyűlésén sem szabad erről megfeledkezni és itt, ezen a helyen, a gimnázium kertjében, ahol a régi kedves napokról való álmodozásra jöttünk össze, ahol egykor a kert dalos madarainak zengése után ítéltük meg az élet tovább folyását, bensőnkből fakadó kötelesség érzésével emlékezzünk meg erről a kérdésről. Kedves Öregdiák Társaim! Akár a magán-, akár a közéletben, ha mindenki a saját vártáján rendesen végzi a munkáját és hazafias szolgálatnak tekinti azt a köz javára, akkor kibontakozik a mindenki
