Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1934
1 való kisérés, a színházban való társalgás. Azonban mindig megtalálta a megfelelő modort. Maecenasra nézve idő folyamán nélkülözhetetlenné vált. 7 év múlva gazdag barátja egy kis birtokot ajándékozott neki a Sabin hegységben. Ez a kis birtok boldoggá tette Horatiust s a saját urává tette. Öt paraszt telek tartozott hozzá. A zömök, testes földesurnak magának is sok dolga akadt, maga is ásott és kapált, de a mellett verselt s a vendégeket is szívesen látta. Függetlenségét azonban nagyon féltette. Idősebb korában már nem volt olyan szófogadó, magára hagyta Maecenast is, ha egészségi állapota a tengerpartot kívánta. Orvosa ismételten Baiaebe küldte meleg fürdőbe, utóbb azonban a hideg víz használatát ajánlotta s Horatius orvosának híven engedelmeskedett. Jól akart élni, szerette a kényelmet, a jó ételt, a finom italt, bár különben egyszerű életet folytatott. Talán érezte, hogy nem fog öreg kort érni, 56 éves korában már megtért hű Maecenasa mellé. * * * Horatius költeményei pogány szellemet hirdetnek ugyan, de az istenek hatalmát magasztos költeményekben dicsőíti a költő. Az állam létének is az istenfélelem az alapja. Róma nagysága attól függ, alá tudja-e vetni magát az isteneknek. Vallásos ihletettsége tette képessé arra, hogy megirja a római költészet százados énekét. Egyik nagyon jellemző vonása költészetének fiúi szeretete. Azonban ez a szeretet egészen az atyára halmozódik. Miért nem beszél anyjáról, ma is rejtély az ókortudomány előtt. Talán nem ismerte, mert korán meghalt. Atyját azonban végtelenül szereti, tiszteli. Olyan emléket állít neki, hogy ma is meghatódottsággal olvassuk. Ez a mintaszerű atya fiának minden lépését figyelemmel kisérte. Bevezette az élet nagy tudományába. Jeles tanítókat állított melléje, gondosan járatta, szinte tehetségén felül neveltette, de maga oktatta legtöbbre. Egy-egy apjával megtett sétából többet tanult a fiú, mint egy egész könyvből. Nem elméletet, hanem az élet gyakorlati megfigyelését tanulta meg tőle. Atyjának csudálatos érzéke volt a fogyatkozások észrevevése iránt. A költő örökölte ezt az érzéket, s a gondos apa oldala mellett földrengési műszerre emlékeztető érzékenységgel működött nála. A legapróbb szálkát meglátja az emberek szemében, — de saját hibáiról is őszinte vallomást tesz. Mert este, ha pihenőre tér, önmagát kezdi vizsgálni. Mikor cselekszik legjobban? Ez a sűrű önbirálat lényének helyes irányában való fejlődéséhez nem kis mértékben hozzájárul. Hazafias gondolkozását az akkori idők szempontjából kell mérlegelnünk. Talán föltűnő dolog hogy, 22 éves korában Brutus seregében látjuk a köztársaságért harcolók táborában. A XVI. epodusban arra buzdítja társait, szálljanak hajóra, menjenek addig, amig látnak, törekedjenek a boldogak szigetére jutni. Annyira elég volt a folyton megújuló testvérharcból, hogy Rómába ne jöjjenek vissza. A perusiai háború kitörése ugyanis ólomsulyként nehezedett Horatius lelkére. Friss aggodalommal gondolt a philippi csatanapra, amelyen oly sok minden elveszett. Ekkor még nem ismerte Maecenast,
