Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1929
moly elhatározással döntött a nemzet jövője érdekében s megakadályozta a tró kérdés erőszakos megoldását, mely újra az idegen megszállás veszélyéhez és talán a független Magyarország teljes megsemmisitéséhez vezetett volna. Valamint az otrantói forró napokban rettenthetetlen katonai bátorságának adta fényes bizonyságát, úgy a budaörsi végzetes pillanatokban komoly és minden áldozatra kész hazaszeretetét ragyogtatta. Az azóta lefolyt idő meggyőzte a nemzetet arról, hogy mai viszonyai között egyedül az ő személyéhez való hűség és ragaszkodás adhatja meg azt az összetartó erőt. amely nélkül „mint oldott kéve“ hullna szét ez a pártoskodásra oly igen hajlóí nemzet. Bölcsessége, tapintata, szeretetreméltó egyénisége még azoknak tiszteletét is megnyerték számára, akiknek történeti felfogása régi utakon halad, a nemzet nagy többsége pedig hálás szeretettel zárta szivébe Horthy Miklós kormányzó alakját, amelyet onnan a sors semmiféle változása nem fog többé kitörülhetni. Neve és működése történelemmé vált hazánk évlapjain, épúgy, mint a nemzet szivében s a mai örömünnepen méltán száll milliók fohásza az Ég Ura felé: Horthy Miklós kormányzó ur Ofőméltósága nemzete üdvére és boldogságára sokáig éljen s érje meg azt a pillanatot, mely pályáján tett első lépése óta soha nem tűnhetett el szeme elől: Magyarország feltámadását. Lövik Kálmán. A Horthy ünnepre. Hősi \ité. élekkel emelkedtél a magasba: főm liósagban védjen az égi király! Süllyedező gályánk kormánya került a kezedbe: Nézd a csudás tüneményt: fenn lebeg újra hajónk! jótékony napként jöttél a viharnak utána. Él most már a remény: felderül a magyar ég. Ünnepet űl az egész ország; hálát ad az Égnek, Hogy jó kedvében Téged e honnak adott. Hajas Béla.
