Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1907
34 forgácsfa, más részük meg nem is éi már nyelvünkben, de ismeretük föltétien szükséges az összetétel további fejlődés- menetének áthidalására. Fontos különösen Murmelius, Páriz Pápai, Calepinus és Sz. Molnár Albert szótára. Ezeknél, Murmelius]; kivéve, kit más okból már eddig is kiemeltem, feltűnik a melléknévi jelzői összetételnek nagyobb mértékben való használata s a főnévi jelzős összet.-nek -i melléknévi jelzős összetétellel való kifejezése pld. haj ói-had, uti-levél, gondolt-beszéd, tabula. M. A.*) fagyott-csap: jégcsap C. levesétek P. F. leves, párjált levél P. P. másolat, másodszor oly összetételek kedvelése, melynek utótagja igenév, előtagja pedig az igenévvel kifejezett cselekvés alanya: feje-hiult: Feje-hejult, iires-fejü: phanaticus C. hajó-álló (part) P. P. B. ördögharapta-fü P. P., szúette P. P. 1., barom-élő, baromjáró M. A. föld: pascua. A reformáció korában a biblia fordítóknak különböző uj fogalmak kifejezésére uj szókra volt szükségük s ezt a szóhiányt szóösszetételek által igyekeztek kitölteni, sőt a már meglévő szót is újabbal helyettesítettek; fődolog lévén előttük a biblia szövegének lehető hű és zengzetes nyelven való magyar megszólaltatása. E kor szülöttei: jobb apa Helt. szép-apa Moln. a nagy- és öregapa mellett. »Az anyaszentegyházi« rövidített alakja: anyaház Tel. Tel. 141., inai-szakadozott betegség Kulcs. Evang. 160., v. ö. inaszakadozott ; több v. minden inról lévén szó, az iró a többesszámú előtagot használja, de az utótagot vonatkozásban tartja tovább is az egyesszámu betegséggel. Teste- szakadt pro guta-ütött Fél: Bibi. I. 64. és lelkű-ismeret**) lelkiismeret helyett Helt., mely azonban úgy látszik csak akkép magyarázható, hogy a lelkiismeretnek megvolt sok esetben a jó vagy rossz, gonosz jelzője: jólelkű-ismeret; s csak ha szorosabb egységnek vették a lelkiismeretet, az ű a szóösszetétel végére került. *) Ha azonban M. A nél mégis találunk ilyen elvont tövii összet.-t, mint pár-lug, ez csakis idegen hatásra mutat kötél-levél, kötelező-levél, kötés-levél M. A. és kötlevél és a tt M. K. It. 327-beli 1550 közül való orr-marha (or dieb diebisch). **) Lehet orthogratiai sajátság.
