Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1906
24 nemcsak a nevelés és oktatás eszközeit tudja megszerezni, hanem a tanári fizetések rendezésével eléri azt is, hogy az intézetnek állandó tanárai legyenek. A nevelési eszközök megszerzése, az állandó tanári testület biztosítása után, ami egyik legfontosabb tényezője az iskola felvirágoztatásának, a fenntartó testület azzal a biztos reménnyel vezette iskoláját a század vége felé, különösen mikor Tolnavármegye 100.000 kor. alapítványával és a magas tanügyi kormány 11.000 kor. fenntartási államsegéllyel támogatására sietett, hogy a bonyhádi algimnázium fennállása örök időkre biztosítva van. A közönség támogatásában és az államsegély biztosításában megnyilatkozott elismerés buzditólag hatott az intézetre, mely lankadatlan buzgósággal igyekezett megfelelni hivatásának és a taníttató szülők bizalmát, melynél fogva legdrágább kincseiket gondjaira bízták, fokozódott tevékenységgel igyekezett meghálálni. A közóhaj elől soha sem zárkózott el; ellenkezőleg arra törekedett, hogy annak mindenkor megfeleljen. Ez a közóhaj az iskola fennállásának 99-ik évében egy merész eszmét: a gimnázium kiegészítésének eszméjét vetette felszínre és mi, kik láttuk ezen eszme születését, félve mérlegeltük a szükséges anyagi eszközöket és szintén lehetetlennek képzeltük azok megszerzését. Es ime, amit lehetetlennek tartottunk, rövid idő alatt rendelkezésünkre állott. A társadalom, mely a főgimnázium eszméjét felvetette, nemcsak óhajtásában volt merész, hanem nagy volt áldozatkészségében is. Bonyhád közönsége és társadalmi intézményei, a közel és távol lakó tan- ügybarátok egy fél év alatt százezreket halmoztak össze és a fenntartóság a felajánlott alapítványra támaszkodva, az intézet 100-ik évében elhatározta a gimnázium kiegészítését és az uj század küszöbén megnyitotta az V. osztályt, hogy a további években a többi osztályt is fokozatosan felállítsa. íme, tisztelt közönség, röviden előadtam a bonyhádi gimnázium 100 éves múltját. Az előadásból megismertük, hogy az ősök a hazaszeretetből és a honfiúi kötelességből merítettek erőt, mikor az intézet alapját lerakták, mikor a nemzet leigázá