Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1906

oly fontos nemzeti missiója volt, pusztulni engedje; azért a szünetelés idejét erőgyűjtésre használja. Hová fordult volna máshová, mint eddigi erőforrásához: a lelkészek, tanítók és gyülekezetek, továbbá a közönség áldozatkészségéhez! És nem csalódott, mert önmagának megadóztatása mellett nevezetes alapítványok birtokába jut és igy az iskolát az 1857. évben újra megnyithatta. Ekkor jött segítségére a fenntartó egyházmegyének a dunántúli ág. ev. egyházkerület is, mely a szentlőrinczi iskola részére egy tanári fizetést ajánlott fel.

Ha az akkori visszonyokat és az esperesség törekvését összevetjük, újra feltaláljuk a vonatkozást a nemzeti eszme és az iskola között. Szerencsétlen nemzetünk abban a dicső küzdelemben, melyet függetlenségéért és alkotmányáért vívott, a túlnyomó erővel szemben elbukott és a győző kíméletlenül gázolt végig hazán és nemzeten. »Menteni a hajótörésből, a mi menthető«, ez volt a törekvés és az egyházmegye nem riadt vissza az áldozattól, hogy újra megnyissa a szentlőrinczi iskolát, a magyar nemzeti kultúra egyik szerény, de a maga körében áldást terjesztő tényezőjét. Nem riadtak vissza az áldozattól a taniigybarátok sem, mert az intézet fenntartása hazafiui és nemzeti kötelesség volt.

Az iskola tehát megnyílik az ifjúság előtt, nem ugyan azzal a feladattal, melyet az alapítók tűztek eléje, hanem hogy a magasabb pályára készülő ifjaknak alapot nyújtson. Ettől fogva mint a humanisztikus középnevelés alsóbb tagozata foglalt helyet a hazai tanintézetek sorában. Mint algimnázium 13 évet töltött alapításának helyén és a kiegyezés után ott találta a tanügynek nemzeti alapon történt rendezése.

Ebben a korszakban részint a viszonyok változása, részint az a körülmény, hogy Sárszentlőrinczet nem tartották alkalmasnak az intézet felvirágoztatására, arra indította a fenntartó- ságot, hogy az algimnázium számára uj otthont keressen és választása Konyhádra esett. A viszonyok változását abban találom, hogy mikor az intézetet Szentlőrinczen állították fel, az espe- rességet az a gondolat vezérelte, hogy a németajkú tanítványok