Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1906
dalomban a honfiúi egyetértés szilárd alapon nyugszik: ott igenis emelkedhetik nemzetünk ereje. Ahol a válaszfalakon felülemelkedő szeretet testvéreket mutat a különböző egyházak tagjaiban: ott elalszik abból a tudatból fakadó aggodalmunk, hogy testvériden keleti nép vagyunk; oszlik a feletti aggodalmunk: hisz mi, akik magyarok vagyunk, e hazának fiai, vallás, nyelvkülönbség nélkül egyek vagyunk, egy társadalom tagjai, testvéri szent kötelék fűz össze bennünket! Jöhetnek nehéz idők, jöhetnek a megpróbáltatások viharai, melyek megcsapkodják nemzetünk életfáját. De egyet ne érjen meg az ellenség, ne! a felett káröröm ne takadhasson ajakán, hogy az a testvériden magyar nép még felekezetileg is külön táborokra, ellenséges táborokra szakad! Legyen, maradjon itt a honszerelem által ápolva a testvér- ségnek érzete, közös célokért ébredjen az áldozatkészség abban a tudatban, hogy testvérek vagyunk, közérdeket, nemzetünk szent ügyét szolgáljuk, mikor kezet fogva fáradozunk! Szép munkát végzett eddig is ez a tanintézet. Nemzetünk küzdőterére léptek számosán oly bajnokok, akik az első ihletet itt ennek a tolna-somogy-baranyamegyei iskolának, gimnáziumnak kebelén nyerték. Voltak számosán, akik azt a lelkesedést a közügyért, azt a tudományszomjat, művelődést, mely későbbi vezetőjük volt, ennek kebelén nyerték először. Áldást mondunk a múlt nagyjaira, kik a magot elhintették; áldást azokra, kik arcuk verítékével, szivüknek remegő gondjával ápolták, nevelték, öntözték ezt a fát. Áldást kérünk azokra, kik nemes buzgalommal, nem kiméivé időt, tehetséget, egész életüket ezen intézet felvirágoztatásának szentelték. A Mindenható áldását kérjük a nemeslelkü jó testvérekre, kik ide hozták áldozataikat azért, hogy ez intézet szebb jövendőjének alapköveit letehessék. Üdvözöljük a tolna-somogy-baranyai egyházmegye vezetői karát, közönségét; szerencsét kívánunk neki e szép ünnephez. Ez az egyházmegyének lelkesedését, nemes buzgalmát, a nehéz napokban csiigge- detlen kitartását hirdeti. Elismerés, tisztelet a vezéreknek, tisztelet a közönségnek.