Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1894

— 26

Ezen 448 írtból, mivel a professor készpénz fizetése 250 írt, évenként 198 frt felesleg mutatkozik. Ez azonban nem lévén elég a segédtanítói szék felállítására, a bizottság ajánlja, hogy az esperesség egy áj pénzforrásról gondoskodjék.

Ezen kimutatások világosan mutatják, hogy az iskola alaptőkéje nemcsak nem szaporodott, ámbár az adakozások „a fundus felsegélésére“ évről évre megújulnak, mint pl. a harminczas évek végén, a mikor a lelkészek 65 frtot adnak össze, hanem inkább csökkent, mert az iskola alapításától kezdve csupán a tőke növelésére többet adományoztak 4000 írtnál, most pedig a bizottság csupán 3522 frtot talál.

A tőke csökkenésén kívül fogyott a lelkészek és tanitók hozzájárulása is. Az intézet második évében a lelkészek együtt 100, a tanitók pedig fejenként 1 — 1 frtot ajánlanak fel és most a bizottság amazok részéről 41, ezek részéről pedig 20 frtot vesz számításba. Az évi járuléknak ez az apadása valószi- nííleg onnét származott, mert az utóbbi években megválasztott lelkészek és tanitók közül többen fizetésre magokat nem kötelezték. «

Az iskolai tőke apadása az épület megújitásában, illetőleg annak kibővítésében leli magyarázatát. Az épületet — mint láttuk — a szt.-lőrinczi gyülekezet emelte a saját költségén az uraság által kijelölt területen ; tatarozásához is hozzájárult évi 20—25 írttal. Az 1833. évben gyökeres javítás és nagyobb átalakítás vált szükségessé, melynek költségét az esperesség vállalta magára. De mivel az épitkezés által alaptőkéjét megtámadni nem akarta, gyülekezetenként adományok gyűjtését rendeli el, melyről csupán annyit lehetett kiderítenem, hogy Erhárdt Sámuel, az intézet egykori tanára, az első évben egymaga 153 frtot adott át az építő bizottságnak.

Mivel az építkezésnek közadakozásból kellett volna megtörténnie, a bizottság csak 1836-ban foghatott a munkához és 1837-ben fejezhette be. Az egyszerű nádtetejii házikó cseréppel fedett diszesebb épületté alakult át, azonban az udvar kibővítéséből, a miről szintén volt szó, nem lett semmi. Az épitkezés