Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1894
27 1473 írt 49 krba került, s minthogy a gyűjtéssel nem érték el a kivánt eredményt, „az esperességi pénztár adóságba döntetett, miért is felszólittatnak a lelkészek és világiak, hogy az adósság törlesztése czéljából gyülekezetenként adományokat szedjenek.“ A fentartóság az épület megújítása mellett- felkarolja a könyvtár ügyét, melynek alapját Bárány János örökösei vetették meg. Ritter József, majosi lelkész, 1840. július 2-án ebben az ügyben egy javaslatot terjeszt az esperességi gyűlés elé, mely nem maradt eredmény nélkül, mert „általános volt az a vélemény, hogy az intézet a maga rendeltetésének és a haladó kor kivánatainak csak úgy felelhet meg, ha számára a szükséges eszközöket megszerzik.“ Ily eszköznek ismerték fel a könyvtárt, melynek gyarapítását halaszthatatlan szükségnek mondják ki. A könyvtár gyarapítása érdekében azonban alapot kellett teremteni, mert a meglevő' tó'ke e czélra nem szolgálhatott. A javaslatnak már az 1841. évben eredménye mutatkozik. Most is gyűjtést rendeznek; az aláírást Rendesi Bárány Pál felügyelő' nyitja meg 30 írttal és a begyült pénzt Balassa János lelkésznek adják át gyú'inölcsőztetés végett. Ezzel vetették meg alapját könyvtár tőkénknek, mely adományozások által évről- évre szaporodott és az 1848-iki jegyzőkönyv szerint 273 frtot tett ki, melyhez Bárány felügyelő még egyszer 70 ezüst írttal járult. Ettől fogva vétel utján is szaporodik a könyvtár, mely ugyan-ezekben az években jutott Hrabovszky György becses könyveinek a birtokába. Most már az iskola gondoskodhatott arról, hogy az ifjúság kezébe olvasás végett hasznos könyveket adjon és az olvasási kedvet még inkább kielégithette, később az esperességi tanítók egyesületének segítségével. Ezen egyesület már 1841-ben szép könyvtár birtokában volt és az esperességi gyűlés felszólítására kijelentette, hogy könyveit minden dij nélkül rendelkezésére bocsátja a lőrinczi tanuló ifjúságnak és csupán annyit köt ki, hogy a könyvek ép állapotban kerüljenek vissza. 3*
