Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1887
Egyházi beszéd. Sántha Károly. Az Istennek országáról tanítván üdvözítőnk, a többek közt így szól: „Hasonlatos az a mustármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az ő kertjében, és föl nevelkedett és lett nagy fává és az égi madarak fészket raktak annak ágain.“ Ugyancsak az Istennek országáról mondja égi Megváltónk, bogy: „Nem jő el úgy az Istennek országa, hogy ember eszébe vehetné. Es nem mondják ezt: imé itt vagy imé amott vagyon ; mert imé az Istennek országa tibennetek vagyon.“ Bennünk, szivünkben s innen kiindulva, a mi életünkben kell annak lennie. De mi az az Istennek országa? Miben áll az? Pál apostol azt mondja, hogy „az Isten országa áll igazságban, békességben és a szentlélek által való örömben.“ Az Isten országa tehát az igazságnak. békeségnek és szentlélek által való örömnek, vagy a tökéletességnek, szentségnek és boldogságnak, vagy az örök szépnek, jónak és igaznak eszméje. Ez eszmének a Krisztus nyomán való megtestesítése: a mi felséges feladatunk. Az Isten országának át kell hatnia az egész társadalmat, az egész világot. Éltető lélek, szellem az, melynek ott kell ragyognia a királyi széken, a szegényes kunyhókban, ott kell működnie a tudomány, a művészet és a törvénykezés csarnokaiban, a műhelyekben, a gépeknél, az ekeszarvánál, a harcz- mezőn, a békében és mindenütt, bogy mint kovász áthassa a társadalmat, hogy ize, sava-borsa legyen az életnek, hogy az élet legyen valódi élet, élet Istenben, szép, nemes és boldog. Az Isten országának - nem említve most a családi szentélyt — két helye van, két szent csarnoka, a hol isteni hatalmával bennünket tanit és nevel, e két csarnok a templom és az iskola. A templom a nagyok iskolája s az iskola, a kicsinyek temploma. Ily templom-
