Bizalmas Értesítések 1935. január-március

1935-02-17 [1485]

§ Szentes, február 17. Ma délelőtt 11 órakor Eckhardt képviselő Űlain Ferenc, indaházy-Kasnya Béla, Heg ymegi-Kiss fái és Mojzes János kíséretében ideérkezett* ückbardtot a színház termében összegyűlt tömeg nagy lelkesedéssel fogadta, Hegymegi-Kiss Pál felszólalása után Eckhardt Tibor azzal kezdte beszédét, hogy a helyzet zavaros,de egyáltalában nem neliéz. Zavaros azért, mert egy elmúlt rendszer nem akar odamenni^ ahova valo:a kriptába,a temetőbe. De nem nehéz a helyzet azért, mert a nép egyértélműleg uj rendszert akar ebben az országban és ha akarata érvényesül, ez a helyzet 24 órán belül megoldható. Minthogy a parlament hosszabb ideje szünetel, tájékozásul foglalkozott általános szempontokból az utóbbi hetekben felmerült megnyilatkozásokkal, főleg a miniszterelnök rádiónyilatkozatával, arne^y az országban meglehetős nagy port vert fel. Megelégedéssel állapítja;, meg, hogy . legutóbbi rádiószózatában a miniszterelnök őszinte bírálatot gyakorolt az egységes párt működése felett, amikor világosan megmondotta, hogy az egységes partnak és Bethlennek működése a mai krízishez vezetett, i^zt nem c - Lckhardt - hanem Gömbös Gyula állapította meg, hz az egységes párt felélte a saiat népszerűségét. Egy előző pártértekezleten viszont a nemzeti egység partjának egy másik tagja^gyakorolt bírálatot gróf Bethlen István politikája felett. Ebbe:a házi vitába nem szándékozom beavatkozni, csak megl\égedéssel. állapítom meg, hogy az egységes jaárt az önbírálat útjára *x lepett, saját múltját kezdi bírálni és ezzel a függetlenségi párt helyzetét megkönnyítik Nem veheti az egységes párt tőle réssz néven, ha a multat bírálja, mert ez szükséges ahhoz, hegy a jövő • • megalapozásának épitő lehetőségeit megkeresse. Éppen azárt ma itt inkább az elmúlt rendszernek - mert ez a rendszer elmúlt, visszatérnie nem szabad - a mérlegét, a politikai, gazdasági és,erkölcsi mérlegét akarja összeállítani néhány rövid vonásban és le aterja vonni azokat a tanulságokat,amelyeket a jövő szempontjából az ország népének, a dolgozó népnek érdekében levonni kell. Az ujságolcasó bizonyára tudja - folytatta Lckhardt - hogy a kavarodás az egységes pártban az ő nvi 1 atkozatán 'eresztül, annak ürűg-ye ayttt,"íe nem amiatt indult meg. * 0 már az ősszel bejelentetne, hogy most azután nagy harcok következnek. Bejelentette, mert tudta és világosan látta, hogy a becsületes titkos választójogot azok a politikai és pénzhatalmasságpk, amelyek ett'l a v ál aszéójogtoT a másuk jogosulatlan előnyeit féltik, simán megvalósítani nem fogják. Ha ő soha egy'szót sem szólt volna, ez a támadás akkor is bekövetkezett volna. Nem neki, nem a fügeretlen kisgazdapártnak, hanem a titkos választ; jognak szólt ez a támadás, A titkos 7 álasz t; joe-ot akartak elgáncsolni, akiknek előnyük, hasznuk :f<* v^sísl^jzxil 'X van ebből a helyzetből. eckhardt képviselő ezután foglalkozott a közte és Gömbös között történt megállapodással, amelyért nyugodtan vállalja a felelősséget. Azt állitja

; hogy az lSlS^as gyászforradalomnak jórészt a becsületes titkos választójog hiánya volt az előidézője. Látva és érezve, hogy nemzeti politikát másra, mint széles dolgozó tömegek akaratara építeni nem lehet és nem szabad, abból s meggyőződésből indult ki, hogy a választójog kérdését végre

t nyugvópontra juttassuk. Azt mondja, azt akarja, hogy' olyan választójogi reform alkottassák, amelyet a nemzeti egység pártja, a független kisgazdapárt,a keresztény párt és a szociáldemokrata part nyugodt lélekkel elfogadhat vegy legalábbis elvileg nem ellenezhet elyan mértékben, hogy az ország fejlődésének ez a kérdés további akadálya legyen. E választójogi megállapodás ellenéber. soha nem akart sem magának, sem pártjának semmiféle előnyt biztosítani. Tovább megy és emlékezteti Bethlen István grófot, akinél Gaál Gasztónnal együtt járt - először és utoljára - 1931-ben. Felhívták .*' Bethlen gróf figyelmét fc.^j bizonyos kérdések rendezetienségére.JT r tiil*la*»l«jr,ki xiüix E/E /TPnlvt.VH-7./