Bizalmas Értesítések 1931. január-augusztus
1931-04-24 [1476]
- f F T § P á f i s, április 24,/Magyar Távirati Iroda/ A Journal hasábjain Saint-Brioe külön cikkben foglalkozik Bethlen István f röf miniszterelnök jubileumával. Nem mindennapi esemény - irja-, ogy valaki tiz éven keresztül egyfolytában marad hatalmon. Napjainkban még egy diktatúra sem tarthatja fennmagát ily hosszú ideig a közvélemény támogatása nélkül. Bethlen gróf azonban nem alkotmányos eszközökre támaszkodik és uralmon maradását nem magyarázza az sem, hogy Magyarország keserű emlékeket őrzött meg a proletár diktatúra tragikus korszakában, mert hiszen a népek gyorsan felejtenek. A_ magyarázatot és okot a magyar nép atavisztikus ösztönében keresi; a magyar nép hozzá szokott ahhoz, hogy kormányozzák. A másik ok a nemzetközi helyzetben rejlik, amely megtiltja, hogy a magyarok" visszaállítsák az általuk ahitott királyságot; ez az állapot a liberálisokat igen kényes helyzetbe juttatta, minthogy arra kényszeríti őket, hogy hallgassanak, ha csak nem akarnak rossz hazafiaknál-: feltűnni. Kétségtelen továbbá az is, hogy Bethlen István gróf igen ügyes taktikusnak bizonyult, aki össze tudja egyeztetni azt, hogy kíméli a hatalmakat, de ugyanakkor fenntartja a nemzeti követeleseket, A jubiláns elsősorban az időre számit és épen ezért feltűnő, hogy jubileuma alkalmából óvatos tartózkodás helyett rendkicül heves besjzódben nyilatkozott,meg, amely tele van panaszokkal. Saint-Brice röviden ismerteti ezután Bethlen István ' grófnak a kormánypárt bankettjén elmondott beszédét, majd a kör étkezőket irja; Beszéde hangja kellemetlen reminiszcenciákat ébreszt. Bethlen gróf igen különös módszert választ arra,hogy a megnyugvást előmozdítsa. Bizonyos, hogy Briand nem ugy értelmezi az európai szövetséget, mint ahogy Bethlen, /-/ f Prága , április 24, /Magyar Távirati Iroda/ A tót liga által a Felvidék különböző városaiban rendezett tiltakozó gyűlések, amelyek a magyarországi tótság állitólagos elnyomása ellen foglaltak<*állást, holnap a Pozsonyban megrendezendő tiltakozó gyűléssel fejezőaflc be, amö&y mintegy a betetőzése lesz az egész akciónak. Ezen a gyűlésen résztvesznek az összes cseh és tőt nemzeti és kulturális intézetek, A gyűlésen felszólalnak a politikai pártok képviselői is és határozatot fogadnak mid el arról, nogy^a kormány ós főleg a külügjminisztor haladéktalanul togyo meg a lepésekot a magyarországi tótsag jogainak kivávása erdekébon.
