Bizalmas Értesítések 1931. január-augusztus
1931-04-24 [1476]
„ i ^y- szám P • • v> 1 fAH s-> á P£^ s 2*- /*aar.ar Távirati írod?./ A Petit far isi an becsi tudósítója ismerteti Schober kancellárnak teanapi nyilatkozatát es a következő kérdést fűzi hozzá: "úchober nyilatkozata vaiion visszhangok tekintendo-e arra a nyilatkozatra, amelyet Bethlen István gróf tett Budapesten sokkal nadakozobb szellemben." L A ,. , , . § P . á Jf is i április 24. /Magyar Távirati Iroda./ A Temrs budapesti táviratot,kozol a szerd-1 képviselőházi ülés zaios lefolyásáról es a. kereskedelmugyi miniszter ismételt leszavazásáról. /-/ § P r á gr., április 23,/Magyar Távirati Iroda/ A Hradzsinellene s tót lapok kedvezőtlenül, sőt visszautasitóan kommentálják Capek Károlynak- a Lidove Novinyhan megjelent cikkét,amelyben a cseh drámaíró - aki különben Masaryk elnök bizalmasa - a magyar könyveket kitiltó cenzúra ellen foglalt állást.. i^^Q^cu^^Ic^^y^ A Slovenski Dennik beismeri, nogy a felvidéki cenzúra valóban egcszen\ i magyar 1 könyveket is kitilt.de 1 ez azért van mert aTiagyaroK még a szakácskönyveket is irrondenta. formában tálalják az olvasó elé. A lap magáévá teszi Capeknek azt az inditvá- " nyát, hogy a magyar könyvekkel foglalkozó cenzúra gyakorlatát legalizálják. Ez ugyanis annyit jelentene, hogy az 1918,óta megjelent magyar kiadványok elöl ép ugy elzárnák a cseh történelmi országokat mint eddig a Felvidéket. A Slovak szerint Capek tiltakozása a legalkalmatlanabb időben jelent neg épen akkor,amidőn a Felvidéken a tót liga sorozatos tüntető gyűléseket rendez a magyarországi tát kisebbség helyzetének negjavitásáert, E tüntetőgyülések értekét a küeföld szemében is nagyban lecsökkenti Capek felszólalása, mert „ «- . arra enged következtetni mintha a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete non felelne meg a kulturkövetelnényéknek. Gr § B u k a r e s t , április 24. /Magyar Távirati Iroáa/ Az Adeverul külpolitikusa hosszú cikkben foglalkozik Bethlen István gróf miniszterelnöknek az egységes párt V kettjen mondott beszédével, amellyel a lap szerint Bethlen István gróf alapos n rácáfolt ez okra. p közeledést jelző cikkekre.* a melyek Miklós herceg bud'pesti fogadtatása vr 1 kapcsolatban megjelentek. A lap közli a. beszédet, maid meg állapi tj a, hogy ez Bethlen István gróf részéről fenyegető kardcsörtetés volt. amellyel Európa békéjét veszélyezteti. Bethlen István gróf a lap szerint beszédében sejtetni engedi, nog-y Magyarország szivesen venné a csatlakozást az osztráknémet gazdasági blokkhoz és szívesen látná, ha a londoni olasz-francia tengerészeti megegyezés nem sikerülne, ami pedig Európának a. régi helyzetét állítaná vissza. Mindenesetre jól tette Bethlen István gróf, hogy ezt a kijelentését most tette meg, legalább a nemsokára összeülő kisantantkonfereiioif is tud foglalkozni Magyarország fenyegető magatartásával* Romániának mindeneset; e most hozzáértő, erélyes külügyminiszterre van szüksége, nehogy fenyegető megl epeté ssel találják magukat szembaiMagyarország részerői. . -0- §Székesfehérvár április 23, A város mai kfisgyülcsén dr.Schmöltz József ügyvéd kiejelnette felszólalásában, hogy a vidéki zenekultúra és a sportelet nagyon is érezhető ellanyhulásáhal okát országszerte abban látja, hogy ezek megnyilatkozásainál a hatóságok min-" den,esetben nagy vigalmi adókat szednek. Ugyanez érvényesül a kulturális közjótékonysági és társadalmi egyesületek előadásainál is. j&r.Schriöltz József a vigalmi adó-szabályrendelet nódositását kivánta olyan értelem- ; . ben, hogy a sportok és a zenészetet mentesitsók ettől az adótól./MTl/
