Bizalmas Értesítések 1931. január-augusztus
1931-04-07 [1476]
ÁL/ § B ó n a,április 7. /Magyar Távirati Iroda ./ A Giornale d»Itália belgrádi tudósitójának tollából hosszabb cikket közöl arról, hogy a belgrádi Vrene hosszasan isuerteti a tiszanenti magyaroknak Szabadka közelében Moll*? községben tartott nagygyülését, amely en Vikor Sándor elnök indítványára Sándor jugoszláv királynak üdvözlő táviratot küldtek, hangoztat va,"hogy a jugoszláviai magyarok minden tehetségükkel uj hazájuk erdekeit kívánjak szolgálni. A távirat többek között azt is kiemeli, hogy a magyarok örömmel ragadnak mog minden alkalmat, amikor telje ragaszkodásukat és az uralkodóház iránti szor tetüket fejezhetik ki a királynak, aki a demokratikus gondolatnak megf lelően annyira szivén viseli népének javát. Ugyancsak sürgönyt küldtek a gyűlésről Zsivkovics tábornok Mniszte'elnöknek is, hangoztatva, ^hogy a magyar nsoz 'ti kisebbség hazafiúi lelkesedéssel juttatja kifejezésre'a szerb királyi kormán" iránti ragaszkodását. A gyűlésen beszédet mondott Szántó Gábor dr„, aki azt állította, hogy a magyar nemzeti kisebbség bebizonyította, hogy jövő sorsát Jugoszláviához fűzA Giornale d»Itália tudósitó ja r a belgrádi lap cikkéhez hozzáfűzi, hogy Szántó, aki a magyar kisebbségnak ezt az állitólagos hüségtüntetéset^megrendezte, egyik ismert ágense a jugoszLav kormánynak, ^nnak ideién áttért a zsidó hitről a katolikus vallásra, maid legutóbb ismét zsidóvá vedlett. Szántó igyekszik a magyarok közt pártot létesíteni, amelynek p::ogramja a jugoszláv diktatúrához való télies ragaszkodás és alkalmazkodás lenne, Minthogy a szükséges eszközöket Belgrádból rendelkezésére bocsátották, megkisereite, r hogy hűségnyilatkozatokat szállítson az udvarnak ós a kormánynak. Ilyenképen sikerült* összetoboroznia mhány száz emb -rt, akiknek gyűlését hazafias megnyilatkozásnak n.vezto cl. A római lap szerint azokon kívül, r akik kényszer ,hatása alatt vettek részt a gyűlésen, a lakosság többi része teljesen érzéketlen és hideg maradt a gyűléssel szembon. Másrészről a gyüles^tulajdonkéxmi célja az, hogy a^népszövetség májusi ülésének megkezdése előtt bizonyíték álljon rendelkezésre árra vonatkozóan, hogy Jugoszláviában nincs magyar kérdés és hogy ezzel ellensúlyozzák azoknak a Genfbe küldött petícióknak hatásat, amely . petíciókat épen a jugoszláviai magyar kisebbség elismert • reprezentánsai írtak alá. Ezek a petíciók élénkeo megvilágít jak a Jugoszlávia magyaroknak rondkivül súlyos helyzetét, felemlítve, hogy a Belgrádi kormány megtagadta a magyaroktól mindazokat a jog kot, amelyeket a békeszerződések a kisebbségek védelme érdekében előirnak. Bámutatnalí a petíciók arra is, hogy a magyar nenzetirégü r tanitókat ^tőmeg^eson mozdították előállásukból és ugyanakkor számos törvényhozási és adminisztratív intézkedés sol sújtották ugy az elsőfokú, mint a másodfokú magyar tanítást Jugoszláviában. Mindezekből világosan kitűnik - mondia a Giornalo r d»Itália -, hogy a jugoszláv kormány fizetett propagandistái utján milyen celt tűzött e maga elé, amikor a magyarok gyülésezését kierőszakolta, amoly egyébként ónon az alkalmazott mcdsz.,rOK tekintetében nagyon enlékeztet'a Zágrábban néhány hónanpal ezelőtt megrendezett és a jólismert Kovacsevic'- Karoly utján összehívott horvát paraszt ^yülés^re.