Bizalmas Értesítések 1925. július-december
1925-10-31 [1466]
§ Kolozsvá r,október 30. A parasztpárt a napokban nagyrülést tartott Aradon, amelyen a pártvezetóség tagjai közül Lupu, Mihalacne 3 Madgearu kamarai képviselők is megjelentek. Madgearu az ulesen tartott •• sssédeben arra hivta fel a magyar kisgazdákat, hogy külön parasztpartot leisitsenek. y _ ... , . , E felhiváseal kapcsolatban a magyar part vezető személyisegei yilatkoztak a sajtóban. Ugrón István,a magyar párt elnöke, nyilatkozatain kijelenti, hogy magyar parasztpárt alakii.ására nincs. szükse 0 , mert a ma yar párt nem osztálypart, hanem az egész, magyar kisebDség paraja,amely gyaránt felöleli a kisgazdák és iparosok érdekeit is^ A-magyarságnak nem ilön politikai csoportokra, hanem egységre van szüksége. Sándor Jozsel kaarai képviselő Madgearu felhívását politikai kortesfogasnak nevezi. A mayar kisebbségnek együtt kell tartan : .a. Várady Aurél, a magyar párt ügyvezető elnöke, hangsúlyozta, A ogy parasztpárt alakítása felesleges. Madgearu osztálypartot akar, amelye* ág külön nemzetiségi részekre bont. /MTI./ — / <} Bukarest, aktóber 30. Az Aurora, a parasztpárt lapja Cuza egyetemi 'tanár budapesti látogatásával foglalkozva azt ir~ ja, hogy Cuza izgató jelenség, mert ahol megjelenik, izzóvá teszi'a lég- • kört. Kétségtelen, hogy a magyar parlamentben a verekedés megszokottabb dolog, mint a román parlamentben. Elképzelhető tenát, micsoda zűrzavart kelthettek az Eckhardt ellen emelt vádak, hogy. az egész európai sajtó foglalkozott vele. A román államnak és a népnek legelszántabb és mindenre kész ellensége Magyarország. Ennek illusztrálására elegendő felhozni, hogy^micsoda kampányt folytatnak a magyarok ellenünk, minő támadásokat intéznek ellenünk? különböző nemzetközi értekezleteken, hogyan használnak ki ellenünk minden nálunk előfordult incidenst. A^roman polgári és katonai foglyokat a magyar tömlöcökben leírhatatlanul bántalmazzák és magyar területen megtűrik az ellenünk irányuló konspirációkat. Mindezek friss emlékezetében élnek mindenkinek, másfelől • azonban megmagyarázható]:. A magyarok nem tudjak megbocsátani, hogy fölszabadítottuk a rabságból az erdélyi román népet s ezért véres bosszút fogadtak. Minden magyar gyűlöl bennünket. Akik aaonban ezt a légkört fentartják és fokozzák, nem mások, mint azok a fajvédők, akiknek vezetője Eckhardt, Cuza jelenlegi szövetségese, aki a román szélső nacionalizmus vezére. ^Ez^a szövetség a legbotrányosabb immorulitás megnyilvánulása, és kettős árulást jelent. Minthogy Eckhardtot a magyar parlamentben árulással vádolták meg, az árulás alatt Cuzával való szövetkezesét kell értenünk, Viseont Cuza szintén árulást követ el, amikor a román faj legelkeseredettebb ellenségeivel szövetkezik a román állampolgárok egy része ellen, akik többször adták tanújelét fogadott hazájuk iránti hűségüknek. Különös formája ez a szélsőséges nacionalizmusnak. Amikor Cuza Eckhardttal ölelkezett 3udapesten, ugyanakkor egy másik vendég is tartózkodott ^a magyar fővárosban; Pilipescu ur lova, a Prince d'Orange. A ló vereséget szenvedett, ami tisztára sportesemény, érdekes azOnban. hogy a magyar sajtó hogyan foglalkozott vele. Két budapesti lapot láttunk, amelyek közül az egyik azt irta, hogy a büdös oláh lova fut a versenyben, a másik lap pedig ezt irta: nem is nyerhette meg a versenyt a bocskorosok lova. Ez a két idézet elég világosan tanusKo- . dik a magyaroknak irántunk való érzelmeiről. A ^ " aiemzeti ügy győzelme erdekeben Cuza e-zekre az érzelmekre hivatkozik, kit mondjunk neki? Idézzük az irás szavait: Bocsáss meg,Uram,nekik, mert nem tudják,mit cselek esz ne!:, t A^Cuvantul • .."Budapesti keltezésű hosszabb jelentést közöl a Cuza-ugyről. Elmondja, hogy az antiszemita kongresszus kipattanása bombaként hatott és az egész ügy elválaszthatatlanul Cuza nevéhez fűződik. Az a bizonyos budapesti sajtó^tisztelte meg Cuzát gonosz intenciókkal, mert ugy vélekedett, hogy a Cuza és Eckhardt-féle szövete segnek nem adhat halálosabb döfést, mintha .az ügyet az ismert román antiszemita vezér nevéhez kapcsolja és igy kompromittálja tiszta magyar szempontból Eckhardtot,, az Ebredő-vezért. A lap hangoztatja, hogy e kérdésben a demokratikus és a Habsburg-párti sajtó egy uton haladt. Részletes leirását adja a' parlamentben történt eseményeknek s különösen bőven foglalkozik Buday közbeszólásával, amelyről megállapítja, hogy a naplóból hiányzik. Közli továbbá a Pesti Napló kommentárját CuzánáKa Cuvantulban megjelent intervjujához % /MTI/ C^v
