Bizalmas Értesítések 1924. július-szeptember

1924-08-28 [1464]

í F r á g a,augusztus 27,/Magyar Távirati Iroda./ A Prager Presse Magyarország és a genfi konferencia cimü budapesti keltezésű vezércikkében ugy vélekedik, hogy a Genfbe utazott magyar delegáció tevékenysége főleg a katonai ellenőrzés és a kisebbségi védelem problémáira fog irányulni. A•genfi ülésezés előjátékának tekinthető az Interparlamentáris Unió genfi konferenciája, amelyen Lukács Gyöatgy volt miniszter beszélt az utódallambeli magyar kisebbségek elnyomatásáról. Ez a beszéd teli van ferdítéssel, hamis beállításokkal, képmutatással és kétszínűséggel, mert.Magyarországról mint a háború szerencsétlen áldozatáról emlékezett meg és a volt Magyarország nemzetiségeinek egyenjogúságáról, továbbá az állítólag csak 35,000 főnyi önkéntes hadseregről beszelWiogy Kagyarország maga mennyire kívánta a háborút, arra bizonyság Apponyi híres parLaaenti beszéde, amelyet a szerb hadüzenet napján monlott el, az 6gász magyar nép nevében üdvösölve a háborút. Az 1868,évi nemzetiségi törvényről, amelyre Lukács hivatkozott, minden gyermek tudja, hogy sohasem hajtották végre,, Lzt többé—kevésbbé Apponyi, Andrássy és mások is elismerték, Bethle kisebbségi rendelete pedig, amely az eddigi kisebbségi törvényt és Enedrioh Istvánnak jóval liberálisabb rendeletét jelentékenyen megszoritotta^ szintén csa.\ a papíron van meg

f mert a ha tóságok meghiúsítják annak végrehajtását. Bizonyítják ezt a szociáldemokrata képviselők parlamenti beszédei és a Hé/pszavában megjelent okmányok • Az önkéntes hadseregről szóló mesékkel csak port akarnak hinteni a külföld szemébe. Csak a tisztek és a továbbszolgáló altisztek önkéntesek, a legénység- sorozása most is folyik titokban és erőszakosan, Rupert kópvielo annak idején a parlamentben kijelentette, hogy a magyar hadsereg létszáma 70.000 főnyi, Liihez hozzá ell számítani a militarizált vámőrséget, határőrséget, folyamőrséget, csendőrséget, államrendőrséget,amelynek létszáma nagyobb mint a régi Magyarországban volt, továbbá a militarizált diákszervezeteket, tornaegyeletekét ós csorkéizeket is, A cikk ezután rátér arra, hogy a magyarországi tótok részéről miért nem lehet, hallani panaszokat. Megállapítja, hogy azért nem, mert ez az 1921.évi III.törvénycikk alapján büntetőjogilag üldözhető celekmény, A. tótok hallgatása tehát nem azt jelenti, hogy meg vannak elégedve sorsukkal.-hanem azt, hogy személyes szabadságuk kockáztatása nélkül nem nyithatják szóra szájukat, /-/ F o z s o n y,25.August./Tschechisches Tel,-Korr,-Bureau./ Die B.Z. am Abend moldet, dass der Praosident der. Republik, als er sich heute in Aranyosmarót mit deutschen und ungarischen Journalisten unterhielt, einige Bemerkungen über die Verhaeltmsse in der Slovakei machte. Unter andüVem stellte Praesident Masaryk fest, dass sich Pozsony sclir rasoh entwickelt und dass die Stadt semer ansicht nach gegenüber der Vorkriegozeit um das Doppelte gewachsen ist. . Auf die Bemerkung der Journalisten, dass die.Lntwicklung der Stadt noch schneller fortschreiten würde, wenn nicht Wohnungsnot herrschtc,bemerkte der Praesident, dass die Wohnungsnot nicht eine Krise von Pozsony alléin und des tschechischen Staates sei, sondóm dass sie überall'herrsche, auch in Chicago, I. ewyork, Amsterdam und andorswo. Sie lasse sich p auch durch dem Umstand erklaeron, dass der Lebensstandard infolge des neu erstandenen Reichstums nach dem Kriege bei vielen sich derart gobessert hat, dass sich die Zahl Jener vermehrte, die grőssere Anforderungen an das Lében stellen, Über dit> Teuerung in der Slovakei sagte der Praesident: Hier zoigt sich eben ein Beispiel der besonderen Verhaeltnisse. Ich glaube, dass hier alles ungefaehr um ein Drittel teuerer ist als in Böhmen, Maehren und Schlesien. /UTKB./