Bethlen Almanac 1999 (Ligonier)
Cikkek - Articles
KERESZTÉNYSÉG INDIÁBAN KIRÁLY MARIANNA református lelkipásztor Én Uram és én Istenem (János: 20:28) Tamás apostolnak ez a kijelentése vált jelmondatává, mottójává a Kelet-Egyházának, vagy más szóval a Tamás kereszténységnek. A Kelet-Egyházának története egészen Krisztus koráig nyúlik vissza. Miután Krisztus Urunk kiadta tanítványainak a missziói parancsot, Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek (Márk: 16:15), Tamás apostolnak a keleti területek jutottak. A hagyomány szerint Tamás apostol, miután missziói munkát folytatott Egyiptomban, Etiópiában, Kelet felé vette útját s Mezopotámián keresztül, (ami az akkori Pártus birodalom volt 221—ig, míg a Szasszanída perzsák át nem vették a hatalmat), Indiába érkezett 52-ben. Ebben az évben 7 gyülekezetét alapított, melynek emlékei mind a mai napig fennmaradtak. Hogy milyen típusúak voltak az első keresztyén gyülekezetek, szervezeti, gyülekezeti, liturgiái szempontból, arról nem tudunk pontosan, ill. bizonyítékok hiányában nem tudjuk azonosítani, csak következtetni tudunk. Ismerjük Tamás evangéliumát, melyet 1945-ben találtak meg Nag-Hammadi mellett az egyiptomi sivatagban, egy agyagkorsóban több más evangélium és kora-keresztyén tekercs között. Azt is tudjuk biztosan, hogy Tamás evangéliuma az akkori időben (az I. sz.-ban) nagyon népszerű és széleskörűen elterjedt irat volt. Sokkal szélesebb körben használták Tamás evangéliumát, mint a később kanonizálásra került négy másik evangéliumot. Ez az evangélium szerkezetében, felépítésében, stílusában nagyban különbözik a többitől. Tipikusan keleti gondolkozás tükröződik rajta. Tamás evangéliuma nagy valószínűséggel Indiában is népszerű volt. Többek között még alappillére lehetett a Kelet- Egyházának a Pártus keresztyén papi hagyomány. Tudjuk biztosan, hogy a dravidián kultúra a sumér és egyiptomi kultúrával évszázadokon keresztül kölcsönös hatásban állt, és szoros kereskedelmi kapcsolatban is voltak egymással. Ez az eleven 222
