Bethlen Almanac 1998 (Ligonier)

Ausztrália

Mi is az, amit Isten kér tőlünk, mint tanítványaitól? Figyeljünk Isten szavaira, és értsük meg a leckét. Legyen a mi figyelésünk aktív és nem passzív. Az Úr a mi együttműködésünkre vágyik. Amikor O arra hív fel bennünket, hogy szóljunk szeretetteljes és segítséget nyújtó szavakat, akkor tegyük is meg.

Sokan körülöttünk és közöttünk kudarcokkal küszködnek. Meggazdagíthatjuk egymás életét, ha áldó és építő szavakat használunk és nem romboló szavakat. Legyen ez egy cél, amit kitűztünk magunknak, mint egyének, de mint gyülekezet is, ebben az 1998-as esztendőben. Legyünk bátorítok és szavaink legyenek Krisztus-középpontúak. Legyetek gyorsak a hallásra és lassúak a beszédre - olvassuk a Bibliában.

Legyen egyre kevesebb körünkben a negativ fecsegés és egyre több a biztató szó, hiszen a Bibliában azt olvassuk, hogy “Élet és halál van a nyelv birtokában.” (Példabeszédek 18:21)

Elég félelmetes, ha jobban belegondolunk. Legyünk szavainkkal életet terjesztők. Új szókincsre van szükségünk, amely Jézus nevére hoz dicsőséget, és így leszünk gazdag egyház.

Az I. Sámuel 30:6-ban azt mondja a Biblia: “Dávid azonban megerősíté magát az Úrban, az ő Istenében.” Tegyük mi is ugyanezt ebben az új esztendőben. Connie és én szeretetünket és hálaadásunkat szeretnénk kifejezni minden kedves egyháztagnak. Köszönjük a támogatást, minden egyháztag fontos számunkra, és mindenki szükséges arra, hogy sikerrel végezzük Missziónkat, mint Krisztus Egyháza.

Örömmel várunk mindenkit az egyházunknál.

Aldáskívánással:

Szentesi Attila és Connie

Szemesi Attla a gyülekezete sajnálatára visszamegy Európába.

207