Bethlen Évkönyv, 1993-1996 (Ligonier)

Halottaink

SZABÓ IMRE 1918-1996 KOPJA(FA) HELYETT! 1918. november 14-én egy kicsi faluban, valahol messze Orosziban egy édesanya fájdalmas gyötrődéssel hozott világra egy kisfiút, Szabó Imrét. A szülők nem is sejtették, hogy Aki ezt mondotta magáról: „...én vagyok az élet...!”, milyen élet­­utat kell megfutnia az újszülöttnek, amig a kis falutól eljut a „világ másik végére”, az óceán túlsó partjára és elhangzik a hazahívó szó, 1996. március 7-én. Szabó Imre lelkésztestvérünk élete, küzdelmei tanulság lehet valamennyiünk számára, így hát, ha „madártávlatból” is, nagy léptekben járjuk végig éle­tének főbb eseményeit. Gyermek- és ifjúkora a megszokott falusi környezetben és szokások között telt el. Középiskoláit a miskolci Lévay József Református Fiúgimnáziumban végezte. Hol volt, hol történt az a nevezetes esemény, hogy Isten megszólította és a maga szol­gálatába hívta el, nem tudjuk. Talán a szülői ház légköre, vagy áldott emlékű Csorba Zoltán vallástanár, akinek vallásóráira felekezetre való tekintet nélkül szívesen jártak a diákok és akinek Istennek kiszolgáltatott élete néhány esztendő eltel­tével nekem magamnak is áldásul szolgált, nem tudjuk. Sárospatak volt az ősi alma mater, ahol Isten és az Ő szolgálata felé forduló ifjúember felkészülhetett a szolgálatra. 1942-ben szentelték lelkésszé és még abban az esztendőben két gyermek­kel vette feleségül Kardos Erzsébetet. Házasságuk és a lel­­készi szolgálat nem volt felhőtlen, hiszen a háború és az utána következő események igen sok nyomorúságot, családok össze­omlását hozták magukkal. Nem volt olyan család, amelyet valamilyen módon ne érintettek volna azok az események. És 1956! De sok lélek volt akkor, akiket megcsapott a szabadság szele, és akik az eseményekben a szabadság hajnalhasadását érezték! Ezek közé tartozott Szabó Imre lelkész is. A guzsba­­vert lélek kiszabadult a rabságból és az úttalanságból kereste a kiútat. Amikor pedig a szárnyaszegetl madár földrezuhant: fájdalom, de egyházi felettesei sem álltak ki mellette és így 472

Next

/
Thumbnails
Contents