Bethlen Évkönyv, 1993-1996 (Ligonier)

Halottaink

Johnsonné Tündének, Mascowné Margitnak, családjuknak, a kilenc unokával és három dédunokával, az amerikai, finn, s magyar szolgatársaknak, s mindenkinek gyülekezeteiben és azokon túl is. A floridai Sebringben, majd az illinoisi DeKalbban búcsúztatták istentiszteleten, s hamvait a de-kalbi „Fairview Park” temetőben helyezték el.

Bibliából élő, imádságban erősödő, énekekben felüdülő lelkész volt. Minden este élettársával ezzel az énekkel búcsúztak el a naptól és néztek a holnap elébe, s ezzel búcsúzott el tőle hat magyar is a sebringi istentiszteleten:

Ameddig Jézus él, Ameddig ő segél',

Nem bánthat gond és félelem: ő van mindig velem.

Jó pásztor Ő nagyon. Szeme juhán vagyon,

Legeltet szép zöld pázsiton: Ég harmatát iszom.

Mikor leszáll az est, Sötétje bánt, ijeszt.

Az éjszakában is tudom, Hogy megvéd Jézusom.

Ha lábam tévedez, Bánt a világ, sebez:

Jézus szívén a menhelyem; Ő gyógyírt ad nekem.

Ha Reá néz szemem, Úgy megvan mindenem:

Hogy Jézusom szeret nagyon. A kész Paradicsom.

Dr. BERZEVICZY LÁSZLÓNÉ 1915-1995

A téli hónapokban egy mosolygó, kedves asszonytestvérünk tűnt el az élők sorából. Nt. Dr. Berzeviczy László kedves felesége, Helén, akivel meleg baráti viszonyban voltunk Los Angeles-i tartózkodásunk óta.

Az Ontario-i egyháznál ismertük meg férjével együtt. Gyakran találkoztunk az istentiszteleteken, közebédeken, családi ünnepségeken. Barátságos, közvetlen emberek voltak. László kitűnő igehirdető, egyben tréfára hajlamos, anekdotázó, rokonszenves ember. Helén mindig mosolygó, melegszívű papné.

449