Bethlen Évkönyv, 1993-1996 (Ligonier)

Szabó Dániel: Tallini legáció

Az idő elfut, de az emlékek megmaradnak. Karácsony fényei távolodóban is meleget és világosságot árasztanak, testvéri kapcsolatokat munkálnak és erősítenek. Ezen a karácsonyon a Betlehemi Csillag engem Északra vezetett, észtországi, tallini szolgálatra és találkozóra. A hosszú évek óta kialakult gyakorlat szerint most is arra készültem, hogy a szentestét egy nagyobb cigányközösségben töltöm, ahol számos keresztgyermekemmel és szüleikkel együtt vacsorázunk és imádkozunk, hogy utána elinduljunk és éjszakába nyúlóan „űri és szegény portákon”, otthonokban és tereken kántáljunk.

Ebben a készülődésemben látogatott meg Nagydobronyból Józsi testvérem, aki Horkai László lelkipásztor rokonom, és a Kárpátaljai Református Egyházunk vezetőinek üzenetét hozta. Azt tudakolták, hogy el tudnék-e menni a távoli Tallinba, hogy segítsek a megfáradt és megerőtlenedett idős lelkipásztornak, Asszonyi Istvánnak az ünnepi szolgálatban.

Az összefüggések jobb megértéséért — mert nem mindenki ismerheti —, hadd mondjam el röviden, hogyan is van nékünk egy 200—300 főből álló magyar kolóniánk és közöttük református lelkipásztori szolgálattevésünk észt rokonaink között.

A történet a széthullott birodalom még korábbi éveihez vezet vissza, amikor a kárpátaljai magyar lelkész gyermekek és mások is alig-alig kerülhettek be az ottani vagy távolabbi lembergi, kievi főiskolákra, egyetemekre. Ha oroszul készültek, ukránul vizsgáztatták őket, ha ukránul akkor oroszul... Indoklás az elutasításra mindig találtatott. Ezt a beszorultságot és kilátástalan helyzetet vették észre észt rokonaink, akik minden szenvedésük, irtásuk és tömeges elhurcolásuk ellenére még mindig egymilliónyi közösséget formáltak és félmillió betelepített orosz lakosság ellenére jelentősen megtartották nyelvüket és egyetemi oktatási rendszerüket. Ez a meggyötört, kivéreztetett, de élniakaró, többségében evangélikus rokoni világ fogadta be aztán évtizedeken át a mi ugyanilyen helyzetben lévő maradék kárpátaljai népünk gyermekeit.

117

TALLIN LEGÁCIÓ

Szabó Dániel