Bethlen Évkönyv, 1991-1992 (Ligonier)

Seress Ödön: Sötétségből világosságba

hullámain át. Ezeknek a prédikációknak a rendkívüli ereje éppen az, hogy nem a légüres térbe, mégcsak nem is a kiradírozott emberi lelkekbe szólt, hanem előbb mindig kézzelfoghatóvá tette a valóságos miliőt, és az abban élő embert szólította meg. A kommunizmus mindenkori törekvése az, hogy elkábítsa a benne élő embert, nehogy tákékozódni tudjon önmaga tényleges léte és a társadalma felől. Ilyen egyéni és közösségi káoszt még nem látott a világ, mint amit a kommunizmus hozott a népekre. Ezek a prédikációk pedig megjelenítik magát az elnyomorított embert, átvilágítják a lelkét, s megmutatják benne a halálos gócokat. Ugyanúgy a társadalomét is. Tudatossá tették mindenki tényleges életét, megmutatkozik bennük az ember exisztenciális helyzete a rászakadt kommunista világban. Szükségképpen megrajzolta a kommunista ideológia istentelenségét, az általa megnyomorított társadalmat, az uralmuk alá került egyházat és népet. Nem a kommunizmus öncélú boncolása volt a célja, nem is politikai támadás az uralma ellen, de előbb mindig meg kellett rajzolni a kommunizmus által formált embert és miliőjét, hogy a valóságba ütközzön az igehirdetés, ne pedig üres légkörben folyjon szét. Kevesen tudták így megrajzoni a kommunizmus által teremtett embert és világot. Vatai László azért tudta, mert nem politikai, hanem exisztenciális ugrópontról közelítette meg. Jézus adott példát erre, aki mindig konkrét helyzetben beszélt és mindig a konkrét emberhez. Nem filozófiai, vagy társadalmi igazságokat mondott, hanem a bűnben megromlott embert szólította meg.

Ehhez a megjelenített valósághoz szólt Vatai László minden igehirdetése. A dolgok tényleges felismerése és megrajzolása adta a hátteret: az istentagadás, bűn, nyomorúság, a nép megdöbbentő pusztulása, a felnyílt kárhozat.

És itt kezdődött a tulajdonképpeni prédikáció. Ugyanakkor itt adódott a második nagy kísértés is (az első a meghamisított, vagy légüres térben való beszéd lett volna), az, hogy a kommunista hatalmi gyakorlattal és ideológiával szemben egy úgynevezett keresztyén világnézetet hirdessen csupán. Ez a csődje lett volna a rádiós szolgálatnak. Vatai László nem ezt tette, hanem mindig a Biblia félreérthetetlen mondanivalóját, követelményeit és a Krisztusban adott kegyelmet

66