Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)

Füle Lajos: Az én barátaim a senkik (vers)

a víg úrfiak borából; lelkében terpeszkedik a semmi, kívülről pedig a kommunista diktatúra zárja körül még mindig. Elesett, fordított, hulló Dánielként szédeleg a magyar ifjúság.

Pedig van az életnek igazi tápláléka is, Dániel és társai étele és itala: az Isten akarata és a vele kapcsolatos hit. Pál apostol erről így beszél: „Egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek közt, az ember Krisztus Jézus. ” A hamis elmélet korlátoltságával szemben eleven valóság a hit, a semmi üressége helyett pedig él az Isten. Nem bálvány — ezekből annyi lehet, ahány ember —, nem lelki rövidzárlat, hanem egyetlen és személyes valóság, a világ teremtője és ura. Megváltja a kárhozat utcájába került embert: az Isten beszéde, a kijelentett, testté vált, betűbe is költözött Ige, Krisztus a lélek tápláléka. Értelem, tisztánlátás, bűnbocsánat, erő és örökélet fakad belőle.

Ahogy Dániel történetében olvassuk. Nem mérgezte meg magát a király ételével és italával. Ezért bölcsességet nyert az Istentől; különös képességeit ma is csodálja a világ. Különb lett a háború győzteseinél, bölcseik és tudósaik nyomába se léptek, sőt politikusaik se közelíthették meg államférfiúi nagyságát. Dániel életének egy a titka: nem a diktátor király, hanem az igaz Isten ételével és italával táplálkozott, így a kétségbeesés sose taszította a semmi sodrába. Megmaradt embernek, sőt Ura szolgálatában az ember fölé nőtt, mikor a végső dolgok kijelentését bízta rá az Isten. Hol van azóta Babilónia és a Perzsa Birodalom, Dániel alakja és igéi viszont ma is élnek.

Neked kellene magyar Dániellé lenned, vagy társaid közül valakinek. Zavaros életed rendbe jönne egy csapásra, s az egész magyar népnek éppen rád volna szüksége. Ne táplálkozz a lélek mérgeivel, hanem nőj naggyá az Isten kenyerén, s a többieknek Krisztus megváltó testét és vérét add eledelül és italul. Ez az egyetlen kiút. A vasfüggönyön túl Dánielekre vár a világ.

1965

62