Bethlen Évkönyv, 1990-1991 (Ligonier)

Kanada

EVANGÉLIKUS REFORMÁTUS MAGYAR EGYESÜLT EGYHÁZ

TORONTO, Canada Lelkész: Nt. Turchányi Sándor

örökös tiszteletbeli lelkipásztor: Nt. dr. Vatai László. A templom cime: 73 Mackay Ave,m Toronto, Ont. M6H 2N7 Főgondnok: Bódi J. György. Gondnok: Szakái Zoltán. Tiszteletbeli gondnok: Rabb Benjámin. A Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet elnöke: Szakái Zoltánná. Pénztáros: György Viola. A Bocskay Férfikor elnöke: Magoss György. A presbitérium tagjai: Bódi J. György, Br. Bottlik József, Csikász László, Finta Imre, Horváth Lajos, Jakab Iván, Kalló Béla, Karacs László, Kiss Antal, Kovács Árpád, Magoss György, Nagy Imre, Szakái Zoltán, dr. Szalontay Sándor, Szüsz Márton, Tóth Lajos, Trincsi Imre. Orgonista: Karsai László és Sándor Monika.

Robinson — miután Isten különös kegyelméből egyedül élte túl a tomboló vihart — elővett egy árkus papirt és számot vetett. A papír egyik oldalára felírta ami rossz, a másikra, ami jó. Rossz: hogy egyedül vagyok... Jó: hogy épségben megmenekültem stb.

Én is az ő tárgyilagos, ábrándoktól mentes, mégis reménykedő módszerét követem, amikor magunkról, napjainkról, gondjainkról, örömeinkről írok. — Tehát:

Rossz: hogy fogyunk, elöregszünk, létszámban és erőben leépülünk, s hogy alig van utánpótlás, hiányoznak a gyermekarcok. Évek óta csak az idén lesz konfirmáció. Az alkalmatlan idők — a pislákoló hitbeli érdeklődés —, lelkész, presbiterek, gyülekezeti munkások megfáradása: mind-mind összetevői jelen helyzetünknek. Templomunk nem épp a legjobb hírű negyedben van: gördeszkázó fekete suhancok, az utcán felnövő gyerekhad veri be a színes templomablakokat, körülményes a parkolás — átlagon felüli az utcai szemét és hulladék.

Jó viszont, hogy a kislétszámú gyülekezet szívósan ragaszkodik az Igéhez, zsinagógából átalakított, kicsiny templomához, hogy intellektuálisan a legigényesebb Torontóban. Jó, hogy nincsenek anyagi gondjaik, hogy a Szakái Zoltánná és Nagy Imréné által vezetett Lórántffy Zsuzsánna Nőegylet rendezvényei évtizedek óta esemény-számba mennek és az ínyencek számontartott alkalmai. Jó, hogy nincsenek sebeket ejtő marakodások, arculatunkat nem a békétlen összeférhetetlenség jellemzi. Jó, hogy nem csupán kielégítő, de példásan szeretetteljes a viszonyunk nem csak a protestáns egyházakkal, de a Római Katolikus Egyházzal is. De legjobb, legnagyszerűbb mégis az, hogy esendő-249