Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)

Dr. Vatai László: Az evangéliumi szabadság

tek meg a két világháború közt, tizenhat kötet, nyolc pedig még kiadásra vár. Kifogyhatatlan volt az igehirdetésben; nagyon sok előadást és esszét is kidolgozott, főleg irodalmi és társadalmi témákról. Most tárgyalt posztumusz könyvén, az előzőkhöz viszonyítva, lehetetlen észre nem venni egyfajta változást: mintha leszűkült volna a témaköre, viszont mélyebb és átütőbb erejű. Nem fogja már át a fejlődő humánum- és műveltsége problematikáját, csak a mélységbe került ember számára szól Isten válaszával, erősiti és megtartja vele. Eltűnik a kultúra beleépitése a prédikációba, s az igehirdetésé a kultúrába. Marad az egzisztáló ember és az Isten.

Korának két domináló irányzata, a történelmi kálvinizmus és Barth teológiája, alapjaiban nem érintette. Ravasz még fiatal korában beépült a kultúrprotestantizmusba: a humánumot az evangélium szellemével kell áthatni, hogy létrejöhessen és megnemesüljön a keresztyén műveltség és az azt hordozó ember. Legfőbb mestere Böhm Károly volt, a kolozsvári egyetem filozófia professzora. Központi gondolata az Én létrejötte és fejlődése: mindenki az Én-je kibontakozásában igazán ember. Ez az Én több a világnál és minőségileg is más; önmaga megvalósulásában létrehozza az értékeket, ezek szövevényrendszere pedig a kultúra.* így született meg az etikai idealizmus, a keresztyén eszményiség; ennek a menetébe kell beállítani az embereket és a magyarságot. Érdekes módon még az evolúció tanát is vallja: az őssejttől mérhetetlen hosszú volt az út az Én-ben kibontakozó emberig. Ravasznak azonban, ilyen színezettséggel is, a Kijelentés volt az igazi forrása és a lényeg, az idealizmusnak említett változata csak a logikai kapocs és keret, bár meg volt győződve, hogy az emberi művelődés része a keresztyénségnek, s ki is kell munkálni a kultúrprctestantizmuson belül. Célja a világ keresztyénné nevelése volt, krisztusi ku'túrák és népek létrehozása. A bekövetkezett szörnyű katasztrófa nélkül nem érzékelte, hogy a világ a Sátán kezében van, s a Kijelentés célja a népek közül kiválasztani „a népet”, meg kell születni az egyháznak. Egzisztenciálisan még nem élte át „a gyülekezet” mindenek felett álló voltát. A felvázolt látásmód végighúzódott több évtizedes igehirdetésén.

Prédikációi mégsem erről szóltak, ez csak színezte a monda* Böhm filozófiája mérhetetlen hatással volt a magyar gondolkozásra, különösen protestáns részét határozta meg jóidóre. Még a marxizmussal szemben is életerősnek bizonyult: Bibó István említett könyveinek is — Bartók Györgyön keresztül — Böhm filozófiája az egyik fontos háttere. Amikor 1946-ban ki kellett dolgoznom a Kisgazdapárt filozófiai alapvetését, Böhm Károly társadalomszemléletére (szociális filozófiájára) támaszkodtam én is, illetve azt építettem bele a tanulmányomba.

93