Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)

Nt. Bütösi János: "Termékeny zavar" Magyarországon?

.marxizmus—leninizmus’ eminens felmondása szükségeltetik, hanem a gyorsan változó nyugatias normák felszínes átvétele, a nagy demokratának nyilváníttatása is, sőt, ezek elengedhetet­lenekké válnak és elkezdődik egy új cirkusza a kontraszelekció­nak, amelyben megint külső, idegen érdek, és idegenhez hason­lítás, egy új mimikri lesz a fontos, és a lényeges dolgok és a magyarság lényeges érdekeinek a szolgálata megint gátolva és korlátozva lesz.” Ezért van szükség a harmadik útra, amely a sajátosan ma­gyar út, a függetlenség és megmaradás útja. Csurka István azonban nem szól a „harmadik út” tartalmáról, dimenzióiról, konkrét feladatairól. Erről Bibó Istvánnak egy 1979 tavaszán hangszalagra vett cikkét közli a „Hitel” 2. száma. A cikk címe: „A kisiklott forradalom és következményei”. Félreértés ne essék! Nem az 1956-os magyar forradalomról szól az elmefuttatás, ha­nem a francia forradalomról, mely létrehozta — szerinte — „az intézményesült szabadság mind ez ideig legsikeresebb rend­szerét” A harmadik út: Hogyan? A harmadik úton Bibó a francia forradalomnak azt az eredeti látását érti, amelyben a kapitalista liberalizmus és a szocialista­kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte feloldódik, mert abban mind az államhatalmi funkciók elválasztásának az elve (Montesquieu), mind pedig a népfelség követelménye (Rous­seau) döntő szerepet játszott. Az első gondolat példatára az angol alkotmány volt, a második az amerikai alkotmányban talált erős támaszra. Ez a kettő Bibó szerint egyáltalán nem összeegyeztethetetlen, csak akkor, ha általánosítjuk őket mint abszolút eszményeket. Talán érdemes lesz Bibó klasszikus elem­zését röviden idézni: Melyek azok az intézmények és eszmék, melyek a francia forra­dalomból kiszűrhetők és időtállóaknak bizonyultak? Először is a rousseau-i népszuverénitás elvét említeném; ez az elv kétszáz év óta sem igen tehető kérdésessé... Ha a nép szuverén, akkor a társadalomra gyakorolható hatalomnak a szuverén néptől kell kiindulnia: alapvető követelmény az, hogy a választást se erő­szak, se csalás meg ne hamisítsa... A liberális demokratizmus soron következő követelménye az ellenzék megengedettsége: as új politikai testületeken belül vagy a létrejött vezetéssel szemben megengedhető az ellenzék is... A népszuverénitás, egyben a szabadság és egyenlőség elvéből következik a nép érdekeit nem szolgáló kiváltságok eltörlése és az emberi jogok kodifikálása: a szólási és gyülekezési szabadság, mindenféle ön­kényből, az önkényes letartóztatástól való mentesség... Ehhez a ponthoz kapcsolódott az államhatalom különválasztása elvének legfontosabb követelménye: a bírói függetlenség. Hiszen az 54

Next

/
Thumbnails
Contents