Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)

Kálvin Egyházkerület

mert ostobasága, hiúsága, mások hamis beszéde megvakitotta. Adja az Isten, hogy a valóságot ne a gúnyolódóktól halljuk meg, hanem a Szent Lélek mutassa meg nekünk. Az Úr kegyelméből a wallingfordi gyülekezet ez évben töl­tötte be nyolcvanadik esztendejét. Ez az időszak Amerika törté­netének több, mint egyharmada! Isten kegyelme megőrzött ben­nünket. De sajnos a gyülekezet elérkezett egy olyan életgörbéhez, amikor számitanunk kell sok elöregedett tagunk hamaros elköl­tözésére. A legnagyobb kérdés számunkra most az: legyen után­pótlás, hogy legyen jövőnk. Hála Istennek ez is van! Főleg Iro­dalmi Körünkön keresztül több fiatal magyar értelmiségi család eljutott már az egyház tagságig, de ezek nem „minden vasár­napi” templomba járók. Havonta egyszer hűségesen eljönnek, dolgoznak is jól, adakoznak, de többségük nem templomos hát­térrel jött, igy az egyházhoz való viszonyuk teljesen más, mint az öreg tagjainké. Régen a mi egyházunk is, mint szerte Ameri­kában, a magyar kolónia központja volt érzelmileg, társadalmi­lag és földrajzilag. De ma ez már teljesen megváltozott, nagyon kevés tagunk él a templom körül, a nagy többségnek már utazni kell. A családokban pedig a „mindenkinek dolgozni kell” szük­sége elvonja az emberek idejét a közösségtől. A vasárnapi mun­kanap a templomlátogatást teszi nehézzé. Ezek persze kifogások is lehetnek, és gyakran azok is, de az bizonyos, hogy a mai élet­­körülmények között sokkal nehezebb egyházi életet fenntartani, mint ötven vagy nyolcvan esztendővel ezelőtt. A megszokott munkaprogramok hűséges elvégzésén túl egy­házunk örömmel jelentheti, hogy ebben az esztendőben az egész Észak Amerikára kiterjedő sorsjátékot rendezett a Magyar Emberi Jogok Alapítványának megsegítésére (Hungarian Human Rights Foundation) nagyon szép sikerrel. Ez úton is meg­köszönjük mindenkinek a szíves támogatást. A lelkész áprilisban a Calvin JSyruráust képviselte Portland, Oregonban, az évi nemzeti ökumenikus nagygyűlésen. Májusban Izraelben járt egy béke-delegáció tagjaként. A nyáron pedig ismét munkálkodhatott a magyar református ökumené szőlős­kertjében, amikor felkereste a dél-afrikai magyarokat. Útköz­ben lehetősége volt részt venni a londoni egyetemen rendezett értekezleten, amit az Ofqsz Orthodoxia ezeréves fennállására szerveztek. Szeptemberben pedig a Református Világszövetség torontói gyűlésén volt, ahol tagja lett az emberi jogok bizott­ságának. Isten minden történelmi helyzetben ad szolgálati lehetősé­get. ő megmutatja az igaz valóságot és azt is, hogy hogyan mun­kálkodjunk eredményesen. Csak hallgassunk Rá és ne önmagunk hiúságára, vagy a gúnyolódók hamis beszédére. 150

Next

/
Thumbnails
Contents