Bethlen Naptár, 1989 (Ligonier)

Dr. Vatai László: Az evangéliumi szabadság

kezések című, még kéziratban levő életrajzában így tér vissza az 1956-os forradalomra: „Tiszta szívvel és jó lelkiismerettel állítom, hogy engem éppen az 56. évi események győztek meg és tettek a szocialista államrend hívévé. ” Egy kéziratos feljegyzés (Bárczay Gyula birtokában) pedig igy beszél: „Marxista nem voltam és nem leszek, a diktatúrát nem tartom alkalmas államvezetési eszköznek. Hiszek a demokráciában és a népek testvéri együttélésében. De erőszakkal senki sem tehet azzá, ami nem vagyok és nem voltam: ellenforradalmárrá. ” Ismétlem: Ravasz az 56-os forradalomban egyszerre látta az akkori elnyomás alóli felszabadulást és a magyar nép évszázados törekvéseinek a beteljesedését. Lelki, szellemi, erkölcsi súlyával a forradalom mellé állt.

☆ ☆ ☆

Igazi munkáját az egyházon belül fejtette ki, képességeivel ott segített rendbe tenni a dolgokat. November elsején megalakult a Magyar Református Egyház Országos Intézőbizottsága, vezetője Ravasz László volt, Kardos János többszörösen eltávolított főgondnokkal és Papp László teológiai tanárral együtt. Nem deklarálták magukat egyházi hatóságnak, csak ideiglenes irányító szervnek, míg a hivatalosan és szabályszerűen megválasztott testületek átvehetik a munkát és felelősséget. „Ravasz csak arra vállalkozott, hogy a törvényesség helyreállításáig az egyház lelki irányítását átvegye. ” Már a forradalom előtt is sok helyen jelentkezett a megújulási mozgalom, Ravasz számára ez volt a bázis. Később át is keresztelték az Országos Intézőbizottságot Református Megújulási Mozgalommá.

Az egyházra erőszakolt kollaboráns püspökök, vezetők egymás után lemondtak tisztségükről. Rendszerint komoly bűnvallomások kíséretében. Ravasz és az Országos Intézőbizottság vette kezébe az ügyek intézését: november 13-án körlevelet bocsátották ki a gyülekezetek presbitériumaihoz. Ebben vázolták a mozgalom célját, az igehirdetés és lelkiismereti szabadság helyreállítását az egyházban. Szükség volt rá, mert a vezetők nem egyházi szempontból kormányoztak, hanem külső érdekek szerint; az igehirdetést politikai propagandával elegyítették, ténykedésük nyomán megszűnt az egyház demokratikus jellege. Ezeknek az anomáliáknak a megszüntetése a céljuk, helyre kell állítani Krisztus igaz egyházát.

Nem politikai mozgalom volt az Országos Intézőbizottság, még csak nem is valamilyen függvénye. „De hangsúlyozni kívánjuk — írják a körlevélben —, hogy hazánk szociális átalakulását helyeseljük és elősegítjük. Elvetünk minden restaurációs gondolatot és kísérletet... Az állammal 1948-ban kötött egyezményt megtartjuk. ” Nem forradalmat csináltak a forradalomért,

109