Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)

Dr. Bütösi János: "Menjetek el tehát…"

boldog volnék.T Egy másik alkalommal váratlanul prédikálnia kellett kínaiul. Nem gondolta, hogy bírni fogja kínai tudománynyal. De amikor háromnegyed óráig bírta, így ujjong a lelke: ,,Soha ilyen boldog nem voltam, mint ezen az estén... Beszélhettem arról a Valakiről, Aki őér ettük is jött; Valakiről, Aki az ő bűneikért is meghalt a kereszten váltságul; Valakiről, Aki nemcsak az erdélyieket szereti, de őket is... Óh, hogy szerettem volna mindnyájukat átkarolni és odavinni szívüket az Úrhoz. Úgy éreztem, hogy akkor nagyon egyek voltunk mind. Nem volt ott fehér ember, kínai ember, magyar ember, pogány ember, csak ember, csak testvér, csak bűnös, csak megváltásra, szeretetre, megbecsülésre éhes lélek.” — Egy szerető szívű misszionárius szavai ezek! Vajon mit írunk mi a naplónkba, amikor angolul vagy magyarul prédikálunk? Az evangéliumot közvetítjük? ,,Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknekf’

2. Ez a könyörületes szeretet rövidesen arra készteti Babos Sándort, hogy küzdjön a társadalmi gonoszságok ellen: a morfium, a szegénység, a kegyetlenség, a tudatlanság és babona ellen, sohasem felejtkezve el arról, hogy nem test és vér ellen van nekünk tusakodásunk, s hogy mi mindig a Lélek kardjával harcolunk. Természetesen nem ez volt az első eset, amikor tapasztalnia kellett, hogy az élet egyéni és közösségi szálai elválaszthatatlanul össze vannak szőve e földi téreken. Lupényi lelkészsége idején 1922-ben, amikor egy temetési beszédben kiállott a munkás jogaiért, a dévai törvényszék hathónapi fogházra, pénzbüntetésre és polgári jogainak törlésére ítélte, s csak királyi kegyelem folytán részesült amnesztiában és nyerte vissza külföldi utazáshoz szükséges jogait. Most itt Kínában ez a társadalmi felelősség egyetemes távlatokat nyert. Gyakran vádolta a nyugati civilizációt Kína bajaiért, és bátran megvallotta a társadalmi bűnöket, még akkor is, ha magyarok követték el azokat és talán éppen Erdélyben... Vajon nincs-e szükségünk e bátorságra ma is! ,,Akinek van füle, hallja..."

3. Talán nem jelentéktelen itt szólnunk egy pár szót arról is, hogy milyen előnyök származtak Nt. Babos Sándor magyarságából Kínában. A kínai nép szinte mindenütt értékelte azt, hogy ő nem angolszász volt, hanem magyar, akinek az ősei valamikor Ázsiában éltek. A közhiedelemben ez azt jelentette, hogy ő is ázsiai, és egy faluban egyszer így hirdették meg érkezését: ,Jertek, hallgassatok meg egy kínait Európábólí’... Magyar származása gyakran teremtett bizalmat és érdeklődést Magyarország iránt, Erdély iránt és — az Úr Jézus Krisztus iránt. Nem érthetetlen tehát, hogy amikor a második világháború Kínát is elérte és

76