Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)

Dr. Bütösi János: "Menjetek el tehát…"

reformáció egyházai lassan látták meg missziói elkötelezettségüket és vették ki részüket abban, hogy az evangélium a föld végső határáig hirdettessék, mert Luther is, Kálvin is osztoztak abban a hibás vélekedésben, hogy az egyháznak e feladatát a 12 apostol már elvégezte. így hát a reformáció országaiban a „külmisszió” elhanyagolt kérdés maradt, s először „missziói” csoportok és társaságok a szervezett egyházi kereteken kívül kezdeményezték és munkálták azt. Svájcban Babos Sándort is ilyen szervezetek motiválták. Mikor azonban visszatért Erdélybe, felmerült a kérdés: vajon szervezzünk-e külmissziói társaságot nyugat-európai mintára, vagy vállaljuk a nehezebbik útat és látogassuk gyülekezeteinket, hogy ők ébredjenek missziói felelősségük tudatára. Ahogy M. Nagy Ottó fogalmazta: ,,Ha missziói társaságot alapítunk, az egyház mosni fogja kezét a missziói felelősség vállalásától. A nehezebbik útat kell vállalnunk-. írni és beszélni a miszszióról, amíg az egyház rá nem jön arra, hogy a missziói munka nem a misszióért lelkesedő egyének kis csoportjának a dolga, hanem magáé az egyházé.” így lett Sándor a külmisszió utazó titkára az erdélyi egyházkerületekben, s látogatta egy évig a gyülekezeteket faluról falura... ,, Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek.” A magyar református kegyességet komolyan befolyásolták az egyetemes egyház különböző mozgalmai, de sohasem utánozta szolgai módon azokat; mi megrágtuk és megemésztettük, kipróbáltuk, finomítottuk és formáltuk azokat a mi sajátos helyzetünkben a mi magunk vérmérséklete, öröksége és feladatai szerint. Van-e erre látásunk és erőnk ezen a földön?

5. Ahogy kiderült, a missziói egyház látása a gyülekezetek egész életét kezdte átformálni Erdélyben. Mert az üzenet ez volt: osszátok meg a jó hírt, az evangéliumot mindenkivel, akinek szüksége van rá Ázsiában épp úgy, mint Erdélyben, ha engedelmesek akartok lenni az Egyház Ura iránt! Ahol ez az üzenet gyökeret vert a szívekben, ott a pénztárcák is megnyíltak és az evangélium a bibliai példákhoz hasonló sáfársági gyümölcsöket termett. A megújulás jelei mutatkoztak sok helyen és az Úr sokféleképpen pecsételte le a meggyőződést, mely a „Babos teológia” alapkövévé lett: a misszió az egyházé; az egyház misszió nélkül nem egyház, vagy legalább is nem engedelmes, élő egyház; amikor egy gyülekezet komolyan veszi misszióját, a többi kérdések mind megoldódnak!... ,,Akinek van füle a hallásra, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek/”

6. Az Úr 1933. esztendejének augusztus 24. napján, az erdélyi református egyház első református külmisszionáriusa képpen, Nt. Babos Sándort ünnepélyesen kibocsátotta kínai szolgálatára.

74