Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)

Dr. Medyesy Laslo M.: A Magyar Református ökumené nehézségei

lünk. Ez ma a mi elsődleges külmissziói kötelességünk! A világ húsz országában élő hittestvéreinkkel együtt és nem külön külön képezzük Krisztus Egyházának azt a részét, amit magyar reformátusnak nevezünk. A hasonló múltú, kultúrájú és teológiájú egyházak egységtörekvése ma világméretű jelenség, ami nemcsak ránk jellemző. Más egyháza már régen megvalósították, túl azon, amiről mi még álmodni sem merünk. Hányán tudjuk azt, hogy például ma a Magyarországon élő román orthodox, szerb orthodox egyházak egyházmegyéi közvetlenül a bukaresti és belgrádi Patriarchátusok főhatósága alá tartoznak? Itt már szervezeti, jogi egység is megvalósult. Miért ne tudnánk mi legalább lelki egységről beszélni, egymás felé való felelősségről és időnkénti találkozásról, hogy közös gondjainkat megbeszéljük, együtt dicsérve az Istent?

A Magyar Református Ökumené nehézségeit sokan kizárólag politkai, történelmi okokkal magyarázzák. Bűnbakot keresve mutatnak rá nagyhatalmakra, szomszéd népekre, ellenséges ideológiákra, hogy azok célja (és ebben sok igazság van) az, hogy megakadályozzanak minden magyar közeledést, benne különösen az egyházak közötti útépítést is. Ezzel az állásponttal nem lehet vitázni, ez így van, ezt józanul tudomásul kell vennünk. Mert igaz az, hogy a Mohácsi Vész óta Magyarország külpolitikáját és, emberileg szólva, sorsát nagyon kevés idő kivételével külföldön döntötték el. A mai szomszédos államok, amelyek határait ebben az évszázadban többmilliós magyar kisebbség kárára húzták meg, sokféleképpen próbálják megakadályozni a magyarok találkozását. Számolnunk kell azzal, hogy a Magyar Református Ökumené a jelenlegi politikai légkörben a bizalmatlanságot, a gyanúskodást válthatja ki néhány szomszédos országban.

De most nemcsak a rajtunk kívül álló nehézségekről akarunk szólni. Ezek roskasztó súlyát tudomásul véve nézzünk önmagunkba, vizsgáljuk meg azokat az akadályokat, amelyeket önmagunkban hordozunk. Ezekért a nehézségekért nem lehet másokat okolni, ezekre a megoldásokat önmagunkban kell keresni. Bűnbánó szívvel és azzal az alapállással, hogy a bűnösök közt első vagyok én — nézzünk meg néhány gyengeséget. Mint tükörbe tekintve lássuk meg gyarlóságainkat, amelyek különösen zavarják a magyar ökumenikus mozgalom kialakulását.

Jól mondta valaki egyszer, hogy mi magyarok egyénenként kiválóak, közösségileg pedig csapnivalók vagyunk. Valószínű, hogy könyörtelen történelmünk, amely szüntelen belháborúkhoz vezetett, elhintette közöttünk sok időkre az egyenetlenkedés konkolyát. A kurucos és labancos szélsőséges álláspontok ma is velünk vannak, amelyek főleg egy szabadabb légkörben jobban felnőnek, megmérgezvén közösségi életünket. Ez a mások munkájának

65