Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)

Nyugat-Európa

ban szolgálhatott; ő ma az egyetlen ilyen minősítésű lelkész. Az Osztrák Evangélikus Egyház 1962. évi zsinata egyházi intézményként ismerte el az Osztrák Evangélikus Egyház Magyar Lelkigondozó Szolgálatát. Az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat külön szervezetként működik. Szépfalusi István evangélikus és Soós Mihály református lelkészek testvéri közösségben végzik munkájukat, részben külön munkaterületen, részben azonban kölcsönös igehirdetői beosztásban.

Soós Mihály bécsi gyülekezete elsősorban Ausztriában végleg letelepedett magyar reformátusokból áll. Annál örvendetesebb, hogy éppen 1987 pünkösd hétfőjén magyarnyelvű konfirmáció volt. Szépfalusi István — állami megbízatással — gondozza a magyar menekülttáborok és telepek (penziók) lakóit. Becsben és vidéken (egészen Vorarlbergig) evangélikus istentiszteletek 8 helyen, református istentiszteletek ugyancsak 8 helyen vannak, a lelkészhiány miatt Bécs kivételével csak előre meghirdetett alkalmakkor. Ezekhez járul a 20—30 menekült-szórványokban (szállodákban, penziókban) alkalmanként tartott istentiszteletek sora. A szolgálatok ökumenikus jellegére jellemző, hogy az evangélikus lelkigondozó szolgálat felügyelője (gondnoka), dr. Magyary-Kossa István, református.

Egyik Szolgálat sem kap az osztrák egyháztól anyagi támogatást. A hívek részéről különös áldozatot kíván a szükséges adakozás, mert ha osztrák állampolgárok, akkor rendszeresen kötelesek egyházi adót fizetni az osztrák egyháznak. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a nyugat-európai és amerikai—kanadai egyházak segítsék őket. Ennek az utóbbi időben szép jelei mutatkoztak (pl. Calgary); az Amerikai Magyar Református Egyház 1987-től kezdve rendszeres segítségre kötelezte el magát.

A Keletről érkező menekültek ügyeinek gondozása a két Lelkigondozó Szolgálatnak természetesen különös terhet és gondot jelent. Anyagi, jogi és lelki segítségre egyformán szükség van. A menekültek szabadon mozoghatnak. Vannak, akik Ausztriában szeretnének maradni és minden erejüket megfeszítik, hogy munkavállalási engedélyt és saját lakást szerezzenek. Mások ki akarnak vándorolni, amire ausztriai jogi helyzetük is kényszeríti őket. Fizikai ellátása a menekülteknek ideiglenesen biztosítva van, a bizonytalanság mégis a reménykedés és kétségbeesés szélsőségei között taszítja őket ide s tova.

Az Osztrák Belügyminiszteérium hivatalos adatai szerint 1986-ban 8639 személy kért Ausztriában politikai menedékjogot. Ebből kerek 5000 volt magyar nemzetiségű; ezekből 2220 érkezett Magyarországról, több mint 2000 Erdélyből, a többi Szlovákiából illetve Kárpát-Ukrajnából és Bácskából. Érdekes

250