Bethlen Naptár, 1988 (Ligonier)
Nyugat-Európa
megjegyezni, hogy jöttek Magyarországról etiópiaiak, perzsák stb., akik előzőleg Magyarországon tanultak és most „magyarul” kértek menedégjogot. A Magyarországról jöttek 10%-a később visszatér Magyarországra, 2/3 részük ki akar vándorolni. A magyarországiak közül 20% nincsen megkeresztelve, egy istentiszteleten megfigyelhető volt, hogy többen nem tudták az Űri Imát. Viszont a traiskircheni menekült-tábor úgynevezett „zártosztályán” (az elsőhetes frissen érkezettek között) tartott korareggeli pünkösdi istentiszteleten kerek negyven közül egy kivételével mind vett úrvacsorát. Ezen az istentiszteleten Szépfalusi Istvánnal együtt szolgált dr. Harsányi Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke. Szépfalusi István jelentése szerint „a püspök pünkösdvasárnapján reggel a tábor zártosztályán magyarul, délelőtt a táborral szomszédos osztrák templomban angolul, németül és magyarul, délután pedig a Hinterbrühl-i Lindenpart-penzióban tartott magyarnyelvű istentiszteletet. Igehirdetői szolgálata mindenütt nagy visszhangot váltott ki”. Pünkösdhétfőn a bécsi református templomban tartott konfirmációi istentiszteleten szolgált. * * * Az Osztrák Evangélikus Egyház Magyar Lelkigondozó Szolgálata 1987 őszén 500 tagú népes gyülekezet jelenlétében ünnepelte fennállásának 25 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból az egyháztanács elnöksége Ünnepi Nyilatkozatot tett. A közel 1000 szót kitevő Nyilatkozat számos általános érdekű és érvényű megállapítást tartalmaz. Ezek közül idézzük a következőket: Amikor a közeljövőben Ausztria az 50 évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófára fog emlékezni, kérjük kormányunkat, hogy — gondoljanak az izraelita vallású állampolgárainkat és ószövetségi hittestvéreinket ért legembertelenebb faji és vallási üldözésre történő megemlékezés során a nem-németnyelvűeket ért diszkriminációra; — ne feledkezzenek meg arról, hogy országunkban nemcsak az antiszemitizmus fokozódik, de országosan növekszik az idegenellenesség is; ... Kérjük ... kormányunkat... teremtsünk országunkban olyan légkört, amelyben — anyanyelvét bárki, bárhol — hétköznapokban is — szabadon használhatja és ápolhatja, ezért ne érje őt megszólás; — a többnyelvűség az oktatásban előnynek és ne hátránynak számítson... — a használt nyelvek a gyakorlatban is egyenrangúak, ne csak egyenlő jogúak legyenek... 251
