Bethlen Naptár, 1987 (Ligonier)
Nt. Medgyesy László: Munkamezőnk: a magyar református ökumené
74 BETHLEN NAPTÁR Az 5. vers arra buzdít, hogy “szeressük egymást”: ez közös teher hordozásra, egymásért való felelősségre és imádságra hív, az egy-test törvénye szerint, ha egy szenved, a többi is vele szenved; ha egy örvendezik, a többi is részt vesz abban. A 7. vers a hi tetők, az antikrisztusok ellen figyelmeztet; a modern szekularizált világban, az anyagiasság bűvkörében mindenkit veszélyeztet a Krisztustól eltérő életnorma. Nem lehet lelépni a nekünk kijelölt útról (9. vers). Ne mással, hanem Krisztus tudományával közelítsük egymást — tanácsolja a 10. vers —, ha valaki nem ezt hozza — mondja az apostol —, ne fogadjátok be házaitokba, gonosz az. Levélváltásokra szükség van, de a 11. vers szerint ez nem pótolhatja a személyes ismeretséget és együttlétet: “sok írni valóm volna nekem, de nem akartam papírossal és tintával, hanem reményiem, hogy elmegyek hozzátok, és szemtől szembe beszélhetünk, hogy örömünk teljes legyen”. Be kell ismernünk, hogy nem lehet kész, végleges tervrajzokat készíteni a magyar református ökumené lehetséges útjairól és formáiról. Ilyen jellegű ökumenikus mozgalomra még nem volt példa; se szervezeti, se tartalmi modelek nincsenek; minden ország, ahol egyházaink élnek, bizonyára más megközelítést, más metódust kíván; sablonokról szó sem lehet. De sok minden adott már: adott az egymásrautaltság érzése, a jóindulatú testvéri szeretet, és adott Krisztus, aki középpontban áll, ezt ígérve nekünk is: “ne félj, te kicsiny nyáj” (Lukács 12:32). Nagy öröm az, hogy az elmúlt szeptemberben az Észak- Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület bizottságot jelölt ki, hogy világ-ökumenénk ügyét vegye fel és építsen ki utakat és hidakat minden azt óhajtó magyar hátterű egyház felé. De ez nem lehet kevesek szívügye. Lelkészeink, gyülekezeteink és híveink látókörének feladat-felismerését kell építenünk, míg valamennyien elérkezünk a magyar református ökumené évgyűrűjéhez és művelni kezdjük azt még akkor is, ha a megszokott “háztájin” túl távoli hegyekbe vagy tengereken túli munkaterületekre visz is el az Isten. Medgyesy László
