Bethlen Naptár, 1987 (Ligonier)
Nt. Medgyesy László: Munkamezőnk: a magyar református ökumené
1987 71 bér, a felebarát kérdése és gondja. Az irgalmas samaritánus példája erre a növekedő felelősség-körre figyelmeztet és buzdít. Ahogy a munkamezők tágulnak, az évgyűrűk növekednek, eljutunk a nagyobb közösségek: a munkahely, egyház, társadalom és a nemzet felé való munkához. Jézus ezt a szolgálatát Izráel eltévelyedett juhaiban látta (Máté 10:5-6), amikor népét gyógyította, annak hibáit leleplezte és politikai józanságra intett a római hódítók felé. Jézus nem próbált más lenni, mint aminek született, népével sorsközösséget vállalt és sírt, mert tudta, hogy a szent várost ismét lerombolják (Lukács 19:41-44). így az Ő példáját látva és követve számunkra a szülőföld, a szülőnemzet szeretetének szerves egészként kell beépülnie szolgálatunkba. Igaz, hogy később O kitágította ezt az évgyűrűt, munkamezőt, amikor tanítványait minden népek közé küldte, a föld végső határáig, hogy görögnek göröggé, rómainak rómaivá legyenek az evangélium kényszeréből. így érkezünk el, Őt követve, az ökumené legszélesebb évgyűrűjéhez, legnagyobb munkaterületére: a világszolgálatához. Ilyen munkamezőkre küld, hív minket Jézus Krisztus, bár ezek egy része készen adott, predestmált számunkra, már születésünk előtt elrendeződött. Az, hogy hol és mikor születtünk, milyen családi és nemzeti értékeket kaptunk gyermekkorunkban, általunk nem befolyásolható tényező. Egyéni életünk célja nem ezeknek a kapott vagy később kijelölt munkamezőknek, évgyűrűknek tagadása vagy megváltoztatása, hanem azok felismerése és szolgálata. Kétségtelenül a legkisebb mezők, gyűrűk a legintimebbek, legdiszkrétebbek, de a külső nagyobb évgyűrűk felé csak ezeken keresztül vezethet az út. Egy fából sem lehet egy évgyűrűt kihagyni, kifaragni. A legnagyobb és a legkisebb is a többinek szerves része, sőt egyik a másikból következik. A fának minden évgyűrűjére egyformán szüksége van, nincs fontossági sorrend. Krisztust nem lehet egyik vagy a másik munkamező, évgyűrű kihagyásával vagy szembeállításával követni, egyiket a másik rovására tenni. Hiába jó gazda valaki a háztáji megművelésében, ha parlagon maradnak másutt a mezői. Ilyen szolgálati életet az Úr sosem kívánt követőitől. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden munkamezőn, évgyűrűben egyformán dolgozzunk, egyforma eredményt mutassunk fel. Az, hogy melyik évgyűrű, munkamező legyen a legfontosabb számunkra, a nekünk adott kegyelmi ajándékoktól függ, tehát Isten kegyelmétől. Sokunknak a belülről kifelé való évgyűrűk természetes sorrendje megadja ezt az értékrendszert, szolgálatunk sorrendjét és hatásosságát. Van, akit kisebb, van